Görög-, Lettországban és Bulgáriában a korábbi, erőszakba torkolló tiltakozó akciók után a gazdák jelenleg is fenntartanak útblokádokat, kártérítést követelve a csökkenő mezőgazdasági árak miatt. Németországban a héten tíz bajor város közlekedését bénította meg egy napra a közalkalmazottak sztrájkja – figyelmeztet a Világgazdaság cikke.

Növekszik az elégedetlenség

A cikkíró emlékeztet arra, hogy Franciaországban a múlt héten egymillió ember vonult az utcára a munkahelyek megszűnése ellen tiltakozva, Nagy-Britanniában pedig a külföldi munkavállalók alkalmazása áll az elégedetlenség középpontjában. A hét végén Oroszországban is több megmozdulást szerveztek. Izlandon a válság miatti tiltakozó akciók a kormány bukásához vezettek; Lettországban egyelőre csak a posztjáról a napokban lemondott mezőgazdasági miniszter vált a népharag politikai áldozatává, míg a kormány túlélte a szerda esti parlamenti bizalmatlansági szavazást.

Megint „bankster”

A válság miatt munkájukat vesztők különösen nehezen dolgozzák fel a velük történteket, amikor azt látják, hogy kormányaik eurómilliárdokkal segítik ki az összeomlásért felelős pénzintézeteket. Az Irish Times beszámolója szerint a zöld szigeten máris visszatért a köztudatba az 1930-as években a bankár és a gengszter összevonásából született „bankster” szó, miközben az ottani tiltakozások nyitányaként a napokban a waterfordi üveggyár munkásai bevették magukat a bezárásra ítélt üzembe. Az elbocsátott dolgozók nem értik, hogy ha a kormánynak futotta az Anglo Irish Bank megmentésére, akkor miért utasította el vállalatuk államilag támogatott hitelre vonatkozó kérését.

Vége a szociális Európának

Legyen szó azonban bankmentésről vagy vállalati hitelgaranciákról, a kormányzati akciók mindenképpen a költségvetési hiányok fenntarthatatlan növekedéséhez vezetnek. Ronald Janssen, az európai szakszervezetek konföderációjának közgazdásza szerint az eredmény a jóléti állam megkurtítása lesz; végső soron pedig a társadalmi elégedetlenség robbanásával a szociális Európa de facto végével is számolni lehet.
A feszültségek kiéleződésének veszélyére ráadásul már messze nem csak a szakszervezetek figyelmeztetnek. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója tavaly decemberben azt mondta, hogy a fejlett országokban is előfordulhatnak zavargások. Ennek megelőzésére a pénzügyi rendszer átalakítását javasolta, úgy, hogy „a javakból szélesebb kör részesedjen”.

Zavargások inkább keleten

A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) szerint zavargásokra az EU új, keleti tagállamaiban nagyobb az esély, ahol éretlenebb a politikai rendszer, és az elégedetlenséget a korrupció is fűti. Az unióban sokan attól félnek, hogy a feszültségek éleződése nyomán a júniusi európai parlamenti választásokon is előretörhetnek a szélsőségesnek titulált erők. Brüsszel a maga részéről a globalizációs alap kibővítésével és az EU-támogatások kifizetésének a felgyorsításával igyekszik hűteni a kedélyeket.

Gondok a fejlődő országokban is

A válság persze nem csak Európában vezethet súlyos társadalmi konfliktusokhoz. A fejlődő országok elsősorban a fejlettek importkeresletének visszaesését, valamint a tőkebeáramlás lassulását szenvedhetik meg. Az indiai Wipro elnöke, Anzim Premji például a Reuters szerint úgy számol, hogy az információtechnológiai ipar növekedésének leállása Indiában akár 2,5, Kínában pedig 4 millió új állás létrejöttének a lehetőségét veszi el.
Kínában ugyanakkor már a meglévő munkahelyek sorsát is egyre nagyobb bizonytalanság övezi. Az országban a városokban munkát vállaló 130 millió falusi közül már mintegy 20 millió elvesztette az állását, és ez a szám a Citigroup becslése szerint akár 30-40 millióra is nőhet