A munkacsoport hét ajánlást fogalmazott meg az ágazat számára, amelyek elsősorban a szerződéses kapcsolatok átláthatóságának növelését, a termelői alkupozíció megerősítését, rugalmas piacszabályozó eszközök (biztonsági háló) létrehozását és az áringadozás csökkentését célozzák. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő üdvözölte az Európai Bizottság erőfeszítéseit, ám aggodalmát fejezte amiatt, hogy a javaslatok önmagukban nem elegendőek a válság megnyugtató kezelésére.

Alapágazatról van szó

„A Bizottság elfeledkezik arról, hogy nem egy közönséges szektorról, hanem alapágazatról van szó, ahol a rossz döntések akár 5-10 évre is visszavethetik a termelést. Magyarországnak úgy tűnik, egyre kevesebb szövetségese van abban a harcban, amit az előző kormány a tejkvóták visszaállításáért folytatott. Magyarország a termelőknek szánt üzenetként azt szerette volna elérni, hogy legalább a 2010-re tervezett kvótaemelést fagyasszák be, de ez a kérés is süket fülekre talált” – mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja. „Tudni kell, hogy a teljes uniós termelés a jelenlegi kvótaszint alatt van. A tagországok a rájuk eső részt arányosan osztják el a termelőik között.  A kvóták emelését eredetileg azzal az indokkal vezették be, hogy a versenyképesen termelni tudó gazdaságok több kvótához juthassanak. Végül a hatás fordított lett, az egész európai ágazat versenyképessége romlott, igaz, több világpiaci tényező összetett hatásaként.”- hangsúlyozta a képviselő.

Pillanatnyi, de nem elegendő segítség

A tejkvóta-rendszer felszámolása jelenleg a termelés koncentrációja, és egyes területeken való részleges vagy teljes megszűnése felé hat. A kvótarendszer eltörlése esetén az olcsóbb importtermékek aránya nőne, a magyar gazdaságok általános versenyképességi problémái még egyértelműbbé válnának, a hazai termeléscsökkenés pedig valószínűleg felgyorsulna. Tehát a kvótaemelés a magyar tejtermelés számára egyértelműen hátrányos. Sajnos a termelői ár esése jelenleg egyáltalán nem mutatkozik meg a fogyasztói árképzésben, tehát a vásárló nem kapja meg olcsóbban ma sem a tejtermékeket. A különbséget elnyelik a feldolgozók és a kereskedelmi láncok. Tabajdi szerint a tejtermelőknek pillanatnyi, de nem elegendő segítséget nyújthatnak az Európai Bizottság válságintézkedései, valamint a termelők megsegítésére létrehozott 300 millió eurós tejalap. Az FVM ezen kívül tagállami hatáskörben egyéb nemzeti támogatásokat is folyósított, és remélhetőleg folyósít a jövőben is.

A szerveződés sokat segíthetne

Tabajdi hozzátette, hogy a termelők piaci alkupozícióját nagyban segítené, ha termelői és értékesítési szövetkezetekbe (TÉSZ) tömörülnének. Sajnos ennek Magyarországon egyes ágazatok tekintetében még nincs kialakult gyakorlata. A magyar tejtermelők helyzetét a multinacionális cégek jelenléte is nehezíti, mert a multik lenyomják a tej felvásárlási árát. Sokat segítene a helyzeten, ha az élelmiszer ellátási láncban a nagyáruházak átláthatóbb és tisztességesebb módon szerződnének a termelőkkel. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is már vizsgálja annak jogi és módszertani lehetőségeit, hogyan válhatnának átláthatóbbá és szabályozottabbá a termelői szerződések, természetesen elsősorban a gazdák érdekeit szem előtt tartva.