A vállalkozásokat is bevonja a kormány a közfoglalkoztatásba

Ezt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára mondta. Hozzátette: cserébe négy hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettségük van. Az államtitkár a 2011 január elsejétől életbe lépő új közfoglalkoztatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: megszüntetik a közcélú-, és a közhasznú munka, valamint a hagyományos központi közmunkaprogram támogatását, és ezek helyett létrejön egy új rendszer. Ennek egyik eleme a vállalkozók közmunka támogatása, de lesznek országos közfoglalkoztatási programok, valamint önkormányzati rövid, és huzamosabb idejű közfoglalkoztatás is. A vállalkozások a munkaügyi kirendeltségekhez fordulhatnak támogatási igényükkel, a kormány becslései szerint körülbelül 9.000-10.000 ember helyezkedhet el a vállalkozásoknál – ismertette Czomba Sándor. Hozzátette: a közfoglalkoztatás képzéssel is párosul. Czomba Sándor hangsúlyozta: a kormány áthidaló megoldásként tekint a közfoglalkoztatásra, és erőit elsősorban a versenyszférára koncentrálja, de a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségekben segítenek a munkára kész és képes embereknek. Az új közfoglalkoztatási rendszer célja, hogy minél több munkára képes és kész, tartósan munkanélküli ember dolgozzon. A támogatás a bérek és járulékok fedezése mellett a dologi kiadásokra is kiterjed, ez pedig fontos üzenet az önkormányzatoknak – hangsúlyozta Czomba Sándor. Az elmúlt 8 év közfoglalkoztatási rendszere pazarló volt, például az „Út a munkához” program nem ösztönzött értékteremtő munkára, csak létszámemelésre, és sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetőséghez, ráadásul az egyes térségek munkaerő-piaci különbségeit sem vette figyelembe a program. A finanszírozásról elmondta: egységesítik a finanszírozási rendszert, és a munkaügyi központokon keresztül lehet majd pályázni. A Munkaerő-piaci Alap közfoglalkoztatás támogatására fordítható keretéből jövőre összesen 152,5 milliárd forintot terveznek az új közfoglalkoztatási rendszer finanszírozására, ebből 88,5 milliárd forintot passzív ellátásra, 64 milliárdot pedig közcélú foglalkoztatásra költenek – ismertette Czomba Sándor. Összesen 200-220 embert terveznek bevonni a közfoglalkoztatási rendszerbe. Elmondta, hogy ezen belül az országos közmunkaprogramban jövőre 20.000-22.000 embert szeretnének foglalkoztatni, és már egyeztettek is erről állami nagyfoglalkoztatókkal – például a MÁV-val, az erdészetekkel, a közútkezelővel -, amelyek ugyancsak készek támogatni az új közfoglalkoztatási rendszert. Az önkormányzati huzamos közfoglalkoztatás 6-8 órás foglalkoztatást jelent, az itt elhelyezettek után az állam 70 és 100 százalék közötti bér- és járulék-támogatást nyújt – mondta Czomba Sándor. Az önkormányzati rövid idejű közfoglalkoztatás minimum 60 és maximum 120 napra vehető igénybe, 4 órás alkalmazással – fűzte hozzá. Czomba Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy szigorítják a szociális és a foglalkoztatási törvényt is, így például aki az adott évben nem rendelkezik legalább 30 nap munkaviszonnyal, az a következő évben nem lesz jogosult semmiféle ellátásra. Az új szabály szerint a felajánlott munkát végzettségtől függetlenül el kell vállalni, ha támogatást szeretne valaki – hangsúlyozta. A módosításokkal egy egyszerűbb, hatékonyabb, és igazságosabb rendszer jön létre, amely alkalmas arra, hogy amíg az elsődleges munkaerőpiacon nincs lehetőségük, addig ne segélyből éljenek a munkanélküliek – összegzett az államtitkár.

Vélemény, hozzászólás?