„Az útban a fenntartható élelmiszerfogyasztás és -termelés felé egy forráskorlátozott világban” című konferenciát az Európai Unió Agrárkutatási Állandó Bizottsága (SCAR) szervezte annak érdekében, hogy az agráriumra váró jövőbeni kihívásokról, és az azokra adandó válaszokról cseréljék ki véleményüket a tagországok szakértői. V. Németh Zsolt szerint a mezőgazdaságot a korábbi szemlélettől eltérően multifunkcionális szempontból kell vizsgálni, nem kizárólag központi kérdésként kezelve a termelést. A mezőgazdasági szektor célja ugyanis nem lehet csupán a termelés növelése, hanem ezzel egyidejűleg egy sokkal egységesebb, fenntarthatóbb rendszert kell alkotnia a termelésnek, a vidékfejlesztésnek, a környezetvédelemnek és az élelmiszerfogyasztás optimalizálásának. V. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a felvázolt kihívások miatt az unió országaiban fokozni kell az agrárkutatási tevékenységet, és e munka támogatását is növelni kell. A szóban forgó célok megvalósítása érdekében az Európa 2020 Stratégia öt célkitűzése közül az egyik a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása – tette hozzá. Ennek érdekében az unió GDP-jének 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. Magyarország vállalásának megfelelően a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjét a stratégia keretében a bruttó hazai termék 1,8 százalékára kívánja növelni. Az államtitkár aláhúzta: a mezőgazdaság területén az agrárkutatásoknak lehetővé kell tenniük annak a tudásanyagnak az összegyűjtését, amely a vidékfejlesztés, valamint a fenntarthatóságot előmozdító, illetve az azt gátló tényezők alapos megértéséhez szükségesek. Továbbá biztosítaniuk kell a mezőgazdasági ágazat fejlődését szolgáló új technológiák alkalmazását is. Mivel azonban a kutatási tevékenységek gyakran egymástól elszigetelten folynak az egyes tagállamokban, azokat szükséges összehangolni. Az államtitkár a témával kapcsolatban elmondta, az agráriumban most olyan új kihívásokkal kell megküzdeni, mint például a klímaváltozás, illetve különféle energetikai kérdések. A most Budapesten zajló konferencia arra keresi a választ, hogy miként felelhet meg az agrárgazdaság ezeknek az új kihívásoknak, követelményeknek. Az államtitkár jelezte: a kihívásokat azért kell komolyan venni, mert az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegihez képest 70 százalékkal nő a világ élelmiszerszükséglete. Ez pedig V. Németh Zsolt szerint átrajzolja az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos korábbi elképzeléseket. Példaként hozta, felvetődik a kérdés, hogy szabad-e jó minőségű termőföldön nagy mennyiségben energianövényeket termelni a továbbiakban is. Az államtitkár szerint a hazai mezőgazdaságnak jó adottságai vannak a tekintetben, hogy sikeresen alkalmazkodjon az új kihívásokhoz. Magyarországon ugyanis az ország területéhez képest nagyarányú a termelésbe vonható földterület, továbbá jó az ország logisztikai elhelyezkedése, így hazánk a továbbiakban is sikeres lehet az élelmiszertermelésben. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon is tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy a mezőgazdaság nem csupán áruelőállító, hanem többletfeladatokat is magára vállaló tevékenység. Így például jelentős szerepet játszik a vidéki népesség megtartásában, továbbá fenntartja a kultúrtájat, a jó környezeti állapotot és a helyi közösségeket is. A nemrégiben elfogadott és közzétett vidékfejlesztési stratégia éppen ezért támogatja a mezőgazdaságban a technológiai változásokat, de segíteni kívánja az agrárkormányzat a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a családi gazdaságokat is. Ez utóbbit teszi azért, mert ezeknek a gazdasági egységeknek a foglalkoztatási potenciálja négyszerese a nagygazdaságokénak. V. Németh Zsolt mindehhez hozzáfűzte, ahhoz azonban hogy a kis- és közepes vállalkozások, valamint a családi gazdaságok valóban sikeresek lehessenek a szövetkezésnek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia ezen a területen.