Megerősödött a Vitafort

A Vitafort vezérigazgatója kifejti: tavaly már tavasszal látható volt, hogy meghatározóbb lesz a Vitafort számára a növénytermesztési ágazat helyzetének alakulása, mint az állattenyésztésé. A magyarországi terméshozamok sajnos jelentősen elmaradtak a megszokottól, a rendkívül kedvezőtlen időjárás és csapadék nem csak az elmúlt esztendőre, hanem az idei év tavaszára is jelentősen rányomja a bélyegét. Ugyanakkor a Vitafort számára – takarmánygyártóként – az állattenyésztés helyzete és alakulása az egyik legfontosabb prioritás.

 Az állattenyésztés helyzete pedig a 2010-es évben éppen fordítva alakult, mint egy évvel korábban, hiszen az elmúlt fél évben folyamatosan emelkedett a tej átvételi ára és a közel másfél éves tejválság után, némi fény látható az alagút végén. „Ez számunkra rendkívül fontos, pozitív tényező, hiszen tevékenységünk több, mint 50 százaléka a tejtermelő ágazathoz kötődik. A sertés piacon ugyanakkor óriási az elkeseredettség, ami a 2010-es évet még kevésbé jellemezte. Idén az első negyedév mérlege katasztrofális: a kilogrammonkénti 60-70 forintos veszteség sokakban megkérdőjelezi a jövőt” – magyarázza a vezérigazgató.

Annak ellenére azonban, hogy a magyar takarmánypiac tovább szűkült, a Vitafort 2010-ben mintegy 15 százalékkal növelte eladásait és több, mint 50 százalékkal nagyobb árbevételt ért el az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly tápegyenértékben 48-50 ezer tonnával többet állítottak elő és ez a jóval a 750 ezer tonnát meghaladó takarmány egyenérték közel 20 százalékos részesedést jelent a magyar takarmánypiacon. „Ezt a növekedést elsősorban az átgondolt stratégiai fejlesztéseknek, megalapozott kutatás-fejlesztésnek, biztos humán erőforrás hátterünknek és széleskörű szolgáltatási rendszerünknek tudhatjuk be” – hívja fel a figyelmet Kulik Zoltán.

Hozzáteszi: természetesen számukra is az egyik legnagyobb gondot a partnereiknél tapasztalható likviditási helyzet okozza. Ennek érdekében kénytelenek voltak 2010. szeptemberétől bevezetni egy, az eddiginél jóval szigorúbb vevőkontrollt. A vezérigazgató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Vitafort vevőállománya az átlagos magyar mezőgazdasági vállalkozásokhoz képest jóval kedvezőbb fizetőképesség szempontjából és ez a tény a jól fizető partnereik pozícióját még tovább erősíti.

Az elmúlt esztendő megmutatta, hogy azok a takarmányipari cégek, amelyek megfelelő háttérrel rendelkeznek, „érzik” a piacot és gyors döntéseket tudnak hozni, képesek tompítani is a negatív piaci hatásokat. A Vitafort minden pénzügyi forrását a stratégiai alapanyag beszerzésre irányította, amihez természetesen megfelelő piaci információ és háttér szükséges. Középtávú kutatás-fejlesztési stratégiánkba illeszkedett, a céget tehát nem érte felkészületlenül az energiára és a fehérjehordozókra vonatkozó, most tapasztalható drasztikus áremelkedés, amelyre innovatív termékekkel tudnak válaszolni. Jelenlegi beruházásaik is elsősorban ehhez a témakörhöz kötődnek.

„A hazai fejlesztéseink tekintetében elég óvatosak voltunk 2010-ben, de elvégeztük azt, ami nagyon fontos volt. Mivel az elmúlt 5-6 évben jelentős beruházásokat hajtottunk végre, bizonyos fejlesztéseket halaszthatunk. Ugyanakkor fontos gépi beruházásokat hajtottunk végre a koncentrátum gyártó üzemsor tekintetében, lecseréltük a keverőgépet és az ehhez kapcsolódó berendezéseket” – mondja a cégvezető.

Rámutat: a környezetükben tapasztalható óriási forráshiány sajnos az egész magyar agráriumra jellemző. Az ágazatban működő cégek zöme erején felül ruházott be támogatással és most nagyon nehezen tud megbirkózni a vállalt terhekkel. A cégnél nagyon sok számítást elvégeznek ahhoz, hogy rábólintsanak egy beruházásra. Ma ugyanakkor a Vitafort 15 százalékkal kisebb költségszinten dolgozik, mint 8-10 éve. Ebben az időszakban csökkent a dolgozói létszám is, de most olyan üzemi szervezetük van, amelyen már egyre nehezebb még racionalizálni. Jelenleg a termelési és a humán erőforrás oldalon egyaránt optimális szinten működik a társaság.

Tavaly a gabona felvásárlással foglalkozó cégük, az Invivo Trading Zrt. is mindent megtett annak érdekében, hogy a pénzügyi nehézséggel szembesült, de szemesterménnyel rendelkező partnereik likviditási helyzetén javítsanak. Ennek köszönhetően ezektől a partnereiktől több, mint 3 milliárd forint értékben értékesített szemesterményt tudtak „beszámítani”, ezzel is pozitívan kezelve kintlevőségeiket.

Export piacaik tekintetében Moldova és az ázsiai piacok kiemelkedtek. A román piaccal kapcsolatban pedig az óvatosság a fő szempontjuk.

„Aggódom a magyar agráriumban dolgozó cégek miatt, hiszen az extrém időjárási viszonyok negatív hatása 2011-ben éri el a tetőfokát. Aggasztó az is, hogy a sertés jelenlegi átvételi ára mélyen önköltség alatti, ez tovább rontja a partnerek fizetőképességét. Megnyugtató viszont, hogy a Vitafort az elmúlt 3-4 évben alapvetően megtette azokat a költségcsökkentő intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a 2009-es válságév után a 2010-es forráshiányos évet a várakozásnál jobban zártuk. Tevékenységünk 70-75 százalékban a magyarországi, legalább 300 tejelő szarvasmarhát, illetve legalább 200 kocát tartó nagyüzemektől függ. Tevékenységünkben nagyon fontos természetesen a bolthálózat, a háztáji ágazat, a kis kiszerelésű termékek, a szolgáltatás is. A nagyüzemi partnereink száma ugyanakkor ma már 300-310 és közülük csaknem ötven új üzleti partner” – ismerteti a tényeket a vezérigazgató.

Hozzáteszi: ez nagyon szép eredmény, különösen a szűkülő piacon. Köszönhetik ezt azoknak a felkészült munkatársaknak is, akikre valóban lehet támaszkodni. Vezetőik régóta szakmailag megnyugtatóan végzik a munkájukat, a terjeszkedéseik pedig mindig valódi előrelépések voltak. Nagyon fontos a partnereik és közöttük kialakult bizalom és a partnerközpontú szakmai szolgáltatások egyre bővülő köre. Összességében tehát bizakodóan néz a 2011-es évre, remélve azt is, hogy idén jóval kevesebb csapadék esik az ideinél. Az extrém magyar gabonaár az ország komoly gabonaexportőr pozíciójában jót jelenthet. Várják az új agrárstratégiát, ami alapvetően befolyásolja majd a jövőt. 

A világ enni akar, a Vitafort számára pedig az a nagy kérdés, hogy az állati termék felvásárlási árak hogyan követik ezt az igényt. A magas alapanyagárakat magas sertés felvásárlási ár és magas tej ár kell, hogy kövesse, így alakulhat ki egyensúlyi helyzet – a növénytermesztés és az állattenyésztés között is – mondja Kulik Zoltán.

Vélemény, hozzászólás?