A vasárnap délelőttönként, ötödik éve működő, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő káptalantóti piacot az illetékes hatóság határozata értelmében november végéig el kellett volna bontani, visszaállítva a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként. A problémát az okozza – azon túl, hogy a területet évtizedek óta nem hasznosítják szántóként -, hogy sem a falunak, sem a terület tulajdonosának nem volt arra korábban több millió forintja, hogy a település rendezési tervének megfelelően kivonja a piac területét a mezőgazdasági művelési ág alól, és vegyes területté nyilváníttassa. Márpedig működési engedélyt nem kaphat szántó-területen egy piac, és időközben a mezőgazdasági területek átminősíthetősége is szigorodott. Harmathy Ildikó, a termelői és kézműves piac ötletgazdája és működtetője az MTI-nek elmondta, a sümegi építésügyi hatóság jövő héten tart terepszemlét, de egyelőre az sem világos, mit kellene elbontani a területen, amin elszállítható konténeres illemhelyiség található, és olyan fatákolmányok állnak, amelyek nem engedélykötelesek, tulajdonképpen természetes alapanyagból készült sátraknak minősíthetőek. Az ötletgazda a Liliomkert névre keresztelt termelői piaccal a festői vidéken egyfajta programot és találkozóhelyet is teremteni kívánt a Balaton közelében, ahol a turisztikai szezonban művészek, zenészek is gyakran megfordulnak, és rendszeresen tartanak zenei előadásokat, gyerekprogramokat. A piacon a házi termelésű, készítésű élelmiszerek mellett kézműves és biotermékek sorát, régiségeket, használt könyveket is lehet vásárolni, itt-ott megpihenve, teát, kávét, forralt bort fogyasztva. Miközben az eddigi sikerek azt mutatják, hogy az egészséges táplálkozás felé haladó világban nő a kereslet az ilyen típusú kezdeményezés iránt, a piac több éve küzd a hatóságokkal a fennmaradásért. Az egyebek közt biokémikusi, rákkutatói, élelmiszergyártói múlttal rendelkező Harmathy Ildikó elmondta, hasonló kis- és őstermelői piacok országos hálózatának kiépítésén fáradozik, és már a határon túlra is invitálják, hogy megossza másokkal a káptalantóti modell több éves tapasztalatait. A piac termelőinek nagy része szövetkezetbe tömörült, és pár hónapja segítséget kért Orbán Viktor miniszterelnöktől, valamint Ángyán József államtitkártól a piac megmentéséért. Az államtitkár válaszában kifejtette, a Nemzeti Vidékstratégia Koncepció kulcsfontosságúnak ítéli a vidéki gazdaság szempontjából a helyi termelői piacok kialakítását. A méltán népszerű káptalantóti piac egyfajta mintaként szolgál más helyi piacszervezők körében, és igen pozitív hatást gyakorol a helyi gazdasági életre, turizmusra, ennek ellenére jogszerűen járt el az ügyben a bontást elrendelő hatóság – áll a válaszlevélben, amely említést tesz arról is, hogy nem kívánatos a termőföld művelésből való kivonásának gyakorlatában, hogy egyedi kivételekre legyen lehetőség. Az államtitkár közölte, a Vidékfejlesztési Minisztérium precedens értékűként kezeli a káptalantóti ügyet, és keresi a megoldást a piac fennmaradására. Papp Zoltán Tamás térségben dolgozó tapolcai főépítész szerint – aki a piac gyakori látogatója – megoldást jelenthetne a kialakult helyzetre, ha a Káptalantótiban kialakult piacot időszakosan működő rendezvényként kezelnék, egyfajta kirakodó vásárként. Ennek alapvető feltételeit – higiénés berendezések, út, parkolás, sátorszerű standok – lehet biztosítani akár ideiglenes jelleggel is. A mezőgazdasági művelésből kivonás nem lenne szükséges, hiszen a mezőgazdasági hasznosítás lényegében megmarad, mivel többek között mezőgazdasági termelők is értékesítik itt saját áruikat. A nem engedélyköteles építmények azonnal elbonthatók, tényleges értéket nem képviselnek, és a mezőgazdasági föld bármikor beszántható marad. A kivonás visszafordíthatatlanul véglegesítené a nem mezőgazdasági terület-felhasználást, a mezőgazdasági termőföldalap csökkenését, függetlenül a piac jövőjétől. A javaslatot a termelők a héten továbbították a minisztériumnak, és arra számítanak, hogy támogató útmutatás ad majd a döntéshozó hatóságoknak.