A kormány elkötelezett a felelős hal és vízgazdálkodás gyakorlásában és a magyar szőlészet és borászat versenyképességének javításában – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaságot érintő új jogszabályváltozások kapcsán a parlamentben.

A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését. A törvény arra is garanciát jelent, hogy az érintettek teljesíthetik rekreációs igényüket, valamint a halgazdálkodási elvárásokat, amelyek az ökológiai sokszínűség fenntartásához és a természet megóvásához szükségesek.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az új szabályozás célja az ellenőrizhetőség és a kontrolálhatóság. A jelenlegi rendszer miatt mintegy százezer illegális kút létesült hazánkban, amelyek nagyrészt nincsenek nyilvántartva és nehezen lehetett az ellenőrzésüket is megvalósítani. Közös célunk a felelős vízgazdálkodás megvalósítása. A kutak láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik a monitoring rendszernek köszönhetően. Hozzátette: Magyarország öntözési stratégiája a felszíni vizek felhasználására irányul. Hazánkba kevesebb víz érkezik be, mint amennyit kibocsát, tehát van egy olyan erkölcsi alapunk, amire építkezni kell. Nagy István szerint az új törvény biztosítja azt is, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen.

A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette: a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik. Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.