Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a francia rendszer tűnik a leginkább összeegyeztethetőnek a közösségi joggal. Jellemzője e rendszernek az állam elővásárlási joga mellett az előzetes hatósági engedélyezési rendszer, amely egyaránt vonatkozik a tulajdonjogra, és a haszonbérletre is. A földmoratórium ez év tavaszán járt volna le, ám ezt három évvel, 2014 tavaszáig meghosszabbították. A magyar termőföld védelmét az új alaptörvényben is rögzítették. Az uniós jog felülírja a nemzeti jogot, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is – hívják fel a figyelmet a szakértők, hozzátéve: mindazonáltal az új alaptörvény termőföldre vonatkozó rendelkezései nem ellentétesek az uniós joggal. Az Agrár Európa Kft. szakértői szerint a törvénykezés nem a külföldiek távoltartására irányult, hanem környezetvédelmi szempontok érvényesítésére, valamint a termőföldek mezőgazdasági termelés számára való megőrzésére. Ha a most elfogadott az alaptörvény kifejezetten a külföldiek távoltartására vonatkozó rendelkezést tartalmazna, úgy a derogációs időszak – moratórium – lejártát követően e rendelkezéseket nem lehetne alkalmazni, ugyanis a nemzeti bíróságok jogvita esetén is az uniós jognak adnak prioritást, akár alkotmányos rendelkezéssel szemben is. Ebben az értelemben nem lehet politikai megalkuvásról beszélni, ugyanis ez egy tisztán jogi kérdés – tartalmazza a tanácsadó cég közleménye. Megemlítik továbbá, hogy a tőke szabad mozgása az Európai Bíróság jog-gyakorlata szerint közérdekből korlátozható, azonban a külföldieket kimondottan távol tartó alkotmányos rendelkezés bizonyítékul szolgálhatna arra, hogy a korlátozások diszkriminációra irányulnak.