Emiatt ezekre a méztermékekre is alkalmazni kell a GMO-növényekkel kapcsolatos uniós szabályozást, beleértve az engedélyeztetési rendszert – tette hozzá a Luxembourgban kihirdetett ítélet. A testület azt is megállapította ugyanakkor, hogy a virágpor maga nem minősül génkezelt szervezetnek, mert nem képes genetikai anyagának átadására. Az ügy német méhészek beadványa nyomán került az uniós bíróságra. A termelők azért fordultak az uniós igazságszolgáltatáshoz, mert mézükben és étrend-kiegészítőként forgalmazott virágporukban a közeli földeken termesztett, génkezelt kukoricaféleség (MON 810) génjeit mutatták ki. Úgy vélték, a méhészeti termékek emiatt alkalmatlanná váltak a forgalomba hozatalra, illetve a fogyasztásra. Az uniós bíróság kimondta, hogy a szóban forgó virágpor jelenléte miatt az érintett termékeket előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba hozni. Az engedélykötelezettség ráadásul nem függ attól, hogy a virágpor szándékosan vagy véletlenül került-e a mézbe, és attól sem, hogy a géntechnológiával módosított anyag milyen arányban van jelen a termékben.