A társasági adó kulcsa 2010. január 1-jétől a jelenleg érvényes 16-ról 19 százalékra nő, ugyanakkor a társas vállalkozások különadója megszűnik. Ezek értelmében a korábbi üzleti években a 16 százalékos társasági adókulcson megképzett halasztott adóeszközök és -kötelezettségek vonatkozásában 3 (19-16) százalékos növekedést kell elszámolni a tanácsadó cég hírlevele szerint. A korábbi üzleti években a 20 százalékos társaságiadó- és különadókulcson megképzett halasztott adóeszközök és -kötelezettségek vonatkozásában 1 (20-19) százalékos csökkenést kell elszámolni (például az IFRS és a magyar számviteli törvény között elszámolt módosítások halasztott adóhatása esetében).

Eltérő lépések várhatók

A társasági adóráta változása, valamint a társas vállalkozások különadójának eltörlése azonban eltérő lépéseket vonhat maga után az IFRS-ben, illetve US GAAP-ben – figyelmeztet a PwC. Az IFRS-szabályok alapján az eredményt, vagy közvetlenül a tőkét kell korrigálni a halasztott adót generáló eseménynek megfelelően (például az előző időszakból származó tárgyi eszköz átértékelésre vonatkozó átmeneti különbség halasztott adóhatása az értékelési tartalékkal szemben került elszámolásra, ezért a társasági adókulcs változásával kapcsolatos halasztottadó-korrekció is a saját tőkében, az értékelési tartalékkal szemben jelentkezik); a US GAAP előírásai alapján az adókulcsváltozás hatása csak az eredménykimutatásban jelentkezik. A veszteségelhatárolást a hitelintézetek is alkalmazhatják már a 2009. évi negatív adóalapra is, így halasztott adókövetelést számolhatnak el.

Mi lesz behajthatatlan követelés?

Bővül az adózás előtti eredményt csökkentő behajthatatlan követelés fogalma is. Már nemcsak a számviteli törvény alapján behajthatatlanná vált követelések tartoznak ide, hanem azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki. Továbbá a nyilvántartott értékvesztés: a számviteli előírások alapján elszámolt és az adózás előtti eredmény növeléseként figyelembe vett értékvesztés csökkentve azzal az összeggel, amellyel az adózás előtti eredményt már csökkentették. A behajthatatlan követelések továbbra is legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig csökkenthetik az adózás előtti eredményt. A behajthatatlan követelés fogalmának kibővítése és a nyilvántartott értékvesztés fogalmának pontosítása a követelésekkel kapcsolatos átmeneti különbségek nagyságát, és ezáltal a követelésekhez kapcsolódóan elszámolandó halasztott adó mértékét is érintheti.

Halasztott adóhatás lehet

Az adózás előtti eredményt csökkenti a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha az korábban az adózás előtti eredményt – igazolhatóan – növelte. Mivel a társasági adóról szóló törvény szerint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre és a bejelentett részesedésre az adóévben elszámolt értékvesztés növeli a társasági adóalapot, és ezekkel a tételekkel kapcsolatban a visszaírt értékvesztés csökkenteni fogja az adózás előtti eredményt, az itt jelentkező különbségnek halasztott adóhatása lehet. Az összes, halasztott adót érintő változás a törvényjavaslat elfogadását követően érvényes, ezért a halasztott adó számításakor már 2009-ben figyelembe kell azokat venni.