Október 16-tól megindul az agrártámogatási előlegek kifizetése, a gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekre – az előlegekkel és a részletfizetésekkel együtt – idén csaknem 300 milliárd forintot fizetnek ki – jelentette be Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.

Köszönettel tartozunk a gazdatársadalomnak azért, hogy a nehéz körülmények között is kiválóan helytálltak és minden nap tették a dolgukat – mondta Nagy István. Az agrárminiszter köszönetet mondott a Magyar Államkincstár munkatársainak is, hiszen a gazdák mindennapi életének „normális mederben” folyásához az ő munkájukra is szükség volt a támogatások, a kifizetések kapcsán.

A miniszter véleménye szerint a magyar vidék és a mezőgazdaság nemcsak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, mivel a sikerekben és kudarcokban a társadalom minden tagja egyaránt osztozik. Nem hangoztathatjuk eléggé, pedig így van – tette hozzá Nagy István –, hogy Magyarország egyik fő gazdasági ereje és potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van. A gazdálkodók másrészről számtalan kötelezettségükön keresztül járulnak hozzá egy fenntartható környezet és élelmiszertermelés létrehozásához, melynek többletköltségeit egyes támogatásokon keresztül tudjuk kompenzálni a számukra.

Nagy István hangsúlyozta: a közös agrárpolitika keretében négy nagy támogatási jogcímcsoporton – a közvetlen támogatásokon, a Vidékfejlesztési Program pályázatain, a nemzeti támogatásokon és a piaci támogatásokon – keresztül a magyar agrárium évente nagyságrendileg átlagosan 700 milliárd forint támogatásban részesül, a tavalyi naptári évben a kifizetett támogatások értéke elérte a 793 milliárd forintot.

Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan idén is az uniós jogszabályok adta legkorábbi időponttól, azaz október 16-tól előleget fizet a gazdálkodóknak, három nagy támogatási forma esetében. Az idei évben benyújtott egységes kérelmekben jelzett támogatási igényeik után, így a közvetlen támogatások, a Vidékfejlesztési Program egyes területalapú támogatásai, valamint az egyes nemzeti agrártámogatások esetében is. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra való áttérés támogatása – maximum 85 százalék lehet – mondta a tárcavezető.

A gazdálkodók idén is aktívak voltak, 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektár szántóföld után – hívta fel a figyelmet Nagy István. A gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekhez köthetően a Magyar Államkincstáron keresztül 2020-ban kifizetni tervezett összeg – az előleget és az előlegfizetés lezárulta után november 1-jét követően fizethető részfizetéseket is beleszámítva – várhatóan eléri a 290 milliárd forintot – emelte ki. Ebből a tervek szerint több, mint 232,5 milliárd forint kapcsolódik a közvetlen támogatásokhoz, 37,5 milliárd forint a területalapú vidékfejlesztési támogatásokhoz, 15,5 milliárd forint pedig olyan nemzeti agrártámogatásokhoz, mint például az állattartók átmeneti nemzeti támogatása, ötmilliárd forintot pedig már ki is fizettek az uniós krízistartalékból megmaradt forrásokból.

Az előlegfizetés fő célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a gazdálkodóknak az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítsa a termelők pénzügyi stabilitását, likviditását. Kiemelt prioritás – fogalmazott az agrárminiszter –, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, továbbá minden olyan jogcímen elinduljon az utalás, ahol a Magyar Államkincstár adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseit követően arra lehetőség van. Az említett területalapú támogatásokon túl egyes kulcságazatokat célzottan segítő, termeléshez kötött támogatások kifizetése is megkezdődik, mint például a tejelő tehenek vagy éppen az anyajuhok után – tette hozzá Nagy István.

Az agrártárca vezetője – mint mondta – bízik benne, hogy az agráriumot érintő támogatások mindinkább kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a gazdák jövőjét. Rajtuk múlik hazánk mezőgazdaságának sorsa, ezért minden olyan eszközzel segítik a boldogulásukat. Az Agrárminisztériumban jól tudják – fogalmazott a miniszter –, hogy ezek a dolgos kezek ott vannak minden egyes sikeresen lezárt pályázat és pozitív statisztikai kimutatás mögött. Ezért valóban köszönet jár nekik, a szaktárcánál azon dolgoznak, hogy a munkájukat megkönnyítsék, az előlegfizetés keretein belül is – hangsúlyozta Nagy István.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kincstár az Agrárminisztérium irányításával megvalósítja azt, ami a feladata, október 16-án megindulnak az előleg kifizetések, azon a napon máris 26 milliárd forintot fognak utalni. Az előleg kifizetéseket a kisebb ügyfelekkel kezdik, folyamatosan haladnak a nagyobb gazdálkodók felé. Az elnök kitért arra, hogy ebben a munkában a kincstár az Agrárminisztérium partnere, a gazdálkodók felé pedig egy „szolgáltató intézmény”.

Mi igyekszünk a gazdák életét megkönnyíteni – fogalmazott a kincstár elnöke, emlékeztetve arra, hogy 2016-ban megkezdődött egy előzetes elbírálási rendszer a gazdák számára még a nyári időszakban, hogy mindenki pontosan tudja azt, milyen kérelem alapján milyen összegre számíthat, illetve ha esetleg korrigálni kell a kérelmét, azt meg tudja tenni – mondta Mészáros József. Kiemelte: jelenleg 7800 levelet küldtek ki a gazdálkodóknak az egységes kérelmekkel kapcsolatosan pontosításért. Jellemzően olyan problémák vannak, hogy nem pontosan lehatárolt az a föld, amelyre a támogatási igényt benyújtották.

Éppen ezért azt kérte a kincstár elnöke, hogy a megszólított gazdák minél gyorsabban válaszoljanak ezekre a megkeresésekre, a mihamarabbi kifizetés érdekében. Azt is kérte a gazdáktól, hogy a kérelmeket elektronikusan adják be, mert így gyorsabb a feldolgozás, és a gazdák is gyorsabban jutnak a pénzükhöz. A kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár teljes mértékben a gazdák rendelkezésére áll – fogalmazott az elnök.

Kérdésünkre, miszerint mi a véleménye arról, hogy a még egyszerűbb ügymenet érdekében koncentrálni lehetne a kifizető ügynökségi rendszert – amelyben nem feltétlenül a kincstáré lenne a főszerep – Mészáros József azt válaszolta, hogy kormánytisztviselőként a hatályos jogszabályi környezetben kell ellátnia a feladatát. Azt gondolja egyébként – tette hozzá –, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között is minden gazda megkapja a kifizetését.