Ezek egyikeként öt másik tagállam mellett Magyarországot is arra szólította, hogy „küldjön értesítést a hulladékokról szóló uniós keretirányelvnek a nemzeti jogba történt átültetéséről”. Az irányelv nemzeti jogba vételének határideje 2010 decembere volt, de a bizottság szerint Magyarország, valamint Franciaország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia és Szlovákia mindeddig nem jelentette be, hogy bevezette volna az erre vonatkozó nemzeti jogszabályt. Amennyiben az érintett tagállamok két hónapon belül nem orvosolják a problémát, az uniós végrehajtó szerv az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket – derül ki a bizottság brüsszeli közleményéből. A testület emlékeztetett arra, hogy az irányelv hulladékgazdálkodási alapelveket vezet be, köztük a szennyező fizet elvét. Azt is előírja a tagállamok számára, hogy hulladékukkal a következő elsőbbségi sorrendben gazdálkodjanak: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás és ártalmatlanítás. A jogsértési csomagban mind a 27 EU-tagországhoz intéztek figyelmeztetést egyes uniós jogszabályok betartásával kapcsolatos hiányosságok miatt. A bizottság összesen 320 döntést hozott, ebből hat esetben már az uniós bíróság elé utalta az ügyet. Egy új EU-szabályozás értelmében azokban az esetekben, amikor a tagállamok elmulasztották az uniós jogszabályok előírt határidőn belüli nemzeti jogba történő átültetését, a bizottság pénzbeli szankció kiszabását is kérheti. Egy ilyen kéréssel Brüsszel élt is: Írország ellen a szennyvíz helyi tárolására alkalmazott tartályok nem megfelelő ellenőrzése és kezelése miatt 2,7 millió euró bírság kivetését sürgette a bíróságnál.