A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete, amely felemeli a vágóponton levágható állatok számát, megduplázza a beszállítási távolságot, és szabályozza a baromfi vágópontokat is. A jogszabály szerint egy vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250 ezer baromfifélét lehet levágni. A beszállítási távolság az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak meg kell felelniük az EU-jogszabályoknak, ám bizonyos élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítések alkalmazhatók. A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt. Magyarország uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU előírásait. Az augusztus 1-jén hatályba lépő rendelet célja, hogy könnyítései révén elősegítse a kis kapacitással dolgozó vágóhidak vállalkozási tevékenységét. A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével, és kapcsolódik a tavaly júliusi kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megsegítését célozta – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye.