A jelenlévők álláspontja egyértelmű és egyöntetű volt – mondta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke újságíróknak a Parlamentben, a tanácskozás szünetében. A fideszes szakpolitikus jelezte: abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a KAP két pillére, azaz a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés is része legyen a megújuló közös agrárpolitikának. Közös volt a vélemény abban is, hogy változatlanul az élelmiszerbiztonságot kell prioritásnak tekinteni a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás során. Ezzel egyenértékű, hogy az unióban előállított mezőgazdasági cikkek és élelmiszeripari termékek export- és versenyképesek legyenek a világban – mondta Font Sándor. A több élelmiszer megtermelésének lehetősége mellett a fenntarthatóság biztosítása is fontos – jelentette ki a mezőgazdasági bizottság elnöke. A résztvevők ugyanis letették a voksukat amellett, hogy a KAP az eddiginél „zöldebb legyen”. A most készülő szabályrendszernek átláthatónak és egyszerűnek kell lennie anélkül, hogy a különféle szabályok privilégiumokat és kivételeket részesítenének előnyben. Ez szintén hangsúlyos volt a különböző országok képviselőinek felszólalásában. Továbbá fontosnak tartották a résztvevők, hogy a harmadik országból származó árukra is legyenek érvényesek az uniós előírások a versenyegyenlőség jegyében. Emellett a felszólalók szerint a mezőgazdasági termelés jövőjének biztosítása érdekében a fiatalokat a lehető legszélesebb körben be kell vonni a mezőgazdasági termelés folyamatába. A széles áringadozásokat ezen a területen – aminek oka 20-30 százalékos mértékben a fekete- és spekulatív kereskedelem – a hozzászólók szerint úgy lehetne meggátolni, hogy uniós közraktárakat hoznának létre, így simítva ki az áringadozások nagyságát. Egyöntetű vélemény volt abban, hogy az unióban meg kell határozni azt, ki tekinthető mezőgazdasági termelőnek annak érdekében, hogy a támogatást azok kapják, akik életvitelszerűen a mezőgazdaságból élnek. Az új tagországok képviselőinek pedig markáns álláspontja volt: tarthatatlan az a jelenlegi gyakorlat, hogy eltérő mértékű támogatást kapnak a régi és az új tagállamok. Vitatott kérdésként merült fel, hogy lehet-e plafonja a támogatásnak, ezt meg lehet-e szabni. Sok tagországból érkező képviselő pedig az úgynevezett renacionalizálás elvét, azaz a nemzeti kiegészítő támogatások adásának lehetőségét is elvetette, mondván az hátrányos helyzetbe hozná a kisebb anyagi forrásokkal rendelkező tagállamokat. Ugyanakkor felvetődött annak a lehetősége, hogy az édesvízi halászat az eddiginél jelentősebb anyagi forrásokat kapjon a közös halászati alapból – tájékoztatta az újságírókat Font Sándor.