Szerbia és Magyarország külügyminiszterei 2010-ben állapodtak meg arról, hogy hazánk támogatja déli szomszédunk európai uniós integrációját, ennek jegyében zajlott a budapesti képzés. A belgrádi résztvevők megismerkedhettek a RASFF rendszerben érintett intézmények felépítésével, a rendszer gyakorlati működésével, valamint megtekintették a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal toxikológiai, és mikrobiológiai laboratóriumait is. Magyarországon az élelmiszerekre és takarmányra vonatkozó riasztási rendszer jól működik, Szerbiában azonban még csak körvonalazódik a modell megvalósítása. Az előadásokat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetői és szakértői tartották a szerb Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Erdészeti, és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az Állategészségügyi Tudományos Intézet munkatársainak. A világ élelmiszerlánc-kockázati térképe átrendeződik, új kórokozók, új adalékanyagok és vegyszerek jelennek meg, ezért kiemelt a szerepe az ellenőrzési és riasztási rendszereknek. Emlékezetes eset volt hazánkban a fuzáriumos liszt, vagy a nyomokban antibiotikumot tartalmazó méz felfedezése. A RASFF-on keresztül 3400 riasztás érkezett Európából 2011-ben, ennek csupán 0,7 százalékánál volt érintett Magyarországon is forgalmazott termék.