Legalábbis ezt állítja a 7,4 milliárdos beruházást összefogó hazai befektető csoport, a Sugár Holding ügyvezetője. Korábban, vagy 30 évvel ezelőtt a helyi tsz már berendezkedett itt üvegházas zöldségtermesztésre, de a feltörő vizet a szabadba engedve károsították a környezetet, ami miatt fel is kellett hagyni a tevékenységgel. A forrás évekig lefojtva, kihasználatlanul várt a kedvező fordulatra – idézi fel Miszori László. A projektben résztvevő osztrák partnercég Bécs mellett működtet paradicsom termesztésére szakosodott üvegházat, de ott jobb híján földgázzal fűtenek, márpedig e zöldség előállítási költségének 50 százalékát éppen az állandó meleg biztosítása emészti fel. Ennek az összegnek nagyobb hányada takarítható meg a turai geotermikus energiával. A termesztési technológiát az osztrák partner adja, a megállapodás szerint a beruházás költségeinek egy részét is ő fedezi. A másik részt a befektető csoport teremti elő, banki hitelekre is szükség van. A hiányzó egynegyedet – hozzávetően 1,8 milliárd forintot – a vállalkozás az államtól várja. Az agrártárca a megvalósítás mellé állt, mivel a turai modell összhangban van a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel, vagyis környezetbarát módon folytatja kertészeti termékek minőségi termelését, és új munkahelyeket teremt.Turán a segélyek kifizetése évi 30 millió forinttal terheli meg a helyi költségvetést. Mivel a jövedelem nélkül lévő emberek nagyobb hányada alulképzett, különösen jól jöhet az üvegház-beruházás, ahol betanított munkásként hozzávetően 250 helybeli lakos juthat állandó megélhetéshez. Amennyiben zöld utat kapnak, a beruházás júliusban indulhat. Ehhez a szükséges vízjogi és más hatósági engedélyek már megvannak. Az üvegház könnyűszerkezetes elemeit Hollandiából, a speciális üveget pedig Lengyelországból szerzik be, ott található ugyanis olyan kvarchomok, amelyből ilyen nagy fényáteresztő képességű üveglapok gyárthatók. A terv szerint a turai modellt ez év decemberére hozzák tető alá, januárban pedig már szüretelhetik az első termést.