A termőföldtől az asztalig ellenőrzik az élelmiszereket

A hatóságot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) összevonásával hozták létre. Az új szervezet célja, hogy a Magyarországon forgalomban lévő, illetve forgalomba kerülő élelmiszereket a kockázatelemzésen alapuló élelmiszerlánc-szemléletű vizsgálatokkal ellenőrizze, valamint az előállítókat és a forgalmazókat felügyelje. A miniszter hangsúlyozta: az élelmiszer biztonság megőrzése, a lakosság minőségi és ellenőrzött élelmiszerekkel való ellátása kiemelt kormányzati cél, nemzetbiztonsági érdek. Fazekas Sándor az élelmiszer biztonságot alapvető követelménynek nevezte. Az alapanyagok megfelelő minőségének biztosítása érdekében a fajtakísérletek kiemelt helyen szerepelnek az új hatóság feladatai között. Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos arról beszélt, hogy az új szervezet létrehozása nem jár majd létszámnövekedéssel, és minden olyan tevékenységet elvégeznek kollégái, amelyek eddig is feladatul szolgáltak számukra. Megmaradnak a különböző szakterületi igazgatóságok, és azok tevékenységét az újonnan létrejött hatóság szakmailag felügyeli, ténylegesen munkájukat továbbra is a megyei kormányhivatalok kötelékében látják el. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy új központi ellenőrző csoport is létrejön, amelynek munkatársai országos hatáskörrel vizsgálódhatnak majd. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke országos főállatorvos-helyettes azt hangsúlyozta, hogy az általa irányított szervezet valóban a termőföldtől az asztalig kívánja ellenőrizni az élelmiszerbiztonságot. Várják a lakossági észrevételeket is, erre a célra a hivatal egy új zöldszám indítását tervezi a közeljövőben. A szervezet elsődleges feladata a megelőzés, és csak szabálytalanságok esetén kíván a szankcióval élni. A NÉBIH elnöke elmondta: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal idei költségvetése mintegy 10 milliárd forint körüli összeg, amelynek teljes egésze a hivatali feladatok ellátásán túl, az ellenőrzési tevékenységet is finanszírozza. Kardeván Endre ismertette: a múlt évben a nem megfelelő élelmiszerbiztonsági követelmények miatt kirótt bírságok összege több milliárd forintra rúgott, ám pontosítani nem tudta ezt az összeget, mivel a pénz közvetlenül az államkasszába, és nem hozzájuk folyik be. Fazekas Sándor a húsvét közeledtével arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fogyasztók akkor járhatnak a legjobban, ha magyar élelmiszereket vásárolnak, mivel azok biztonságos, ellenőrzött, minőségi termékek.

Vélemény, hozzászólás?