Kifejtette: az országgyűlési választások miatt elhúzódott elfogadású világörökségi törvény lesz az eszköz, amelynek segítségével a térség elindulhat egy integráltabb fejlesztéspolitika útján. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, a Tokaji borvidékhez kapcsolódó 27 település ugyanis öt különböző kistérségbe tagolódik – tette hozzá. Takács András emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években a magyarországi világörökségi helyszínek körüli szakmai-kezelési problémák szükségessé teszik a világörökségi törvény megalkotását. A jogalkotási folyamatot a UNESCO Világörökség Bizottság is figyelemmel kíséri, illetve a Magyar Köztársaságnak 2011. február 1-ig kell benyújtania a következő jelentést a helyszínek ügyében a UNESCO Világörökség Központ felé. A jogszabály megalkotásánál az értékőrzésen túl fontos szempont a világörökségi helyszínek értékalapú fejlesztésének támogatása is. Azaz a világörökségi helyszínek nem csupán „megőrzendő értékek”, hanem az adott térség turisztikai-gazdasági munkahelyteremtő húzóerői is, jelentős vidékfejlesztési kisugárzással, azon túl, hogy jelentős szerepet játszanak a tágabb országimázs turisztikai vonzerőt növelő alakításában. Az ügyvivő kitért arra is, hogy a szövetséget két éve borászok nyolc szervezete hozta létre azzal a céllal, hogy jobban „felépülhessen” maga a hegyvidék is. A borbemutatón kilenc pincészet huszonhét borát kínálták az érdeklődőknek. Marcinkó Ferenc, a Tokajvinum Hungaricum Egyesület elnöke a szamorodnira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: azt mindenki helyesen Tokajhoz köti. Ez ugyanis az a borkülönlegesség – az aszún kívül – amely csak ezen a borvidéken készíthető el. A Tokaji borvidék kilenc vezető, magyar tulajdonban lévő borászatát tömörítő egyesület hat éve alakult meg azzal a céllal, hogy közösen védjék, óvják és ápolják a tokaji bort, ezt az egyedülálló hungaricumot.