A vidékfejlesztés kiemelt célja lesz a Rövid Élelmiszer-ellátási Láncok kiépülése

A vidékfejlesztés egyik prioritása a Rövid Élelmiszer-ellátási Láncok (RÉL) kiépítése lesz az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakban, ami a helyi termelők és a helyi fogyasztók közötti távolság csökkentését jelenti és a helyi piacok előtérbe helyezését.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Térségi Programok Osztályának vezetője, Kis Zoltán a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat „Közösségfejlesztés a vidékfejlesztésért” címmel rendezett egész napos konferencián előadásában felhívta a figyelmet: az önfenntartó települések és térségek fejlődése kulcseleme a vidék lakosság-megtartó erejének és a foglalkoztatásnak.

Magyarország 2014-2020 között ezer milliárd forint EU támogatást fordíthat vidékfejlesztésre és az agrárium versenyképességének növelésére, ami 25 százalék önerővel együtt 1 266 milliárd forintot tesz ki, a büdzsén belül vidékfejlesztésre a hétéves támogatási összeg 17 százalékát fordíthatja, közel 190 milliárd forintot. A Rövid Élelmiszer-ellátási Láncok kiépítése, a helyi termelés és feldolgozás ösztönzése mellett, lesz forrás a fiatalok helyben maradását segítő gazda programokra, agrár-inkubációkra, képzésekre, szakértői hálózatok működtetésére.

A hazai agrárium jól szerepelt a 2007-2014 közötti EU fejlesztési időszakban – jegyezte meg Kis Zoltán. Összesen 1300 milliárd forint EU támogatás állt rendelkezésre és eddig a források 95 százalékát sikerült lekötni, a nyertes pályázók száma 220 ezer volt. Az elnyert támogatások 60 százalékát kifizették – fűzte hozzá.

„A közösségek fejlesztése kulcsa a vidék megmaradásának”- jelentette ki Gyebnár Péter, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Békés megyei referense. Hozzátette: a Madzagfalvi Napok keretében Békésen megrendezett konferencia szakmai napokkal egészül ki.

A résztvevők megismerhetik az országosan is példaértékű Békés megyei közösségfejlesztő programokat. Ellátogathatnak a Tarhoson működő Libás Tanyára, a Hajdú-Bihar megyei Furugyon található Bartha Portákra, ahol a mezőgazdasági családi vállalkozás egyben a település egyik meghatározó közösségszervező ereje. A termelők idegenforgalmi programokkal, gasztronómiai rendezvényekkel egészítik ki tevékenységüket, ami foglalkoztatási és bevételi lehetőséget nyújt az ott élő embereknek.

Izsó Gábor Békés polgármestere, a konferencia házigazdájaként hangsúlyozta: a közösségfejlesztés különösen a földrajzi és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések számára nyújt erőforrást.

Megjegyezte: a hétvégén első alkalommal rendezik meg a helyben előállított termékek kiállítását, ami egyben a helyi termelők, valamint a helyi és a térségből érkező fogyasztók első, kötetlen találkozója lesz. Minden esély adott arra, hogy újabb közösségek szerveződjenek és találjanak egymásra.

Vélemény, hozzászólás?