A Kis-Balaton alulhasznosítottsága miatt a társaság új halgazdálkodási koncepciót tervez. A szakember kifejtette, a süllő természetes szaporulata ugyan megfelelő, de mivel a Balaton ivadékeltartó-képessége alacsony, a Kis-Balatonon pedig ez a hal a keszegállomány szabályozásának egyik eszköze, fontos szerepe van a telepítéseknek. A süllőszaporítás során süllőfészkek kihelyezésével nyerik az ikrákat, amit tógazdaságokban keltetnek ki, majd nevelnek pár hetes korukig. Innen a víz lassú leeresztésével, lecsapoló zsilipen keresztül gyűjtik vissza az alig 4 centiméteres halakat, amelyeket oxigénnel felfújt tömlőkben szállítanak a telepítések helyszínére. A csónakokból nádasok szélén kiengedett süllőivadékoknak mindössze 3 százaléka éri el az ivarérett, egy kilogrammos súlyt, ami a Kis-Balaton táplálék bő vizében 4-5 évig, a Balatonon másfélszer ennyi ideig tart. Az 1800 hektárnyi, átlagosan másfél méter mély Kis-Balatonon a halászati jogot 2000-ben a Balatoni Halászati Zrt. nyerte el 15 évre, amelynek jogutódja, a BHNp gazdálkodhat 2009 augusztus óta a a vízen, ötéves halgazdálkodási tervek szerint. Feladata a vízminőség védelmének biztosításával a természetes halszaporulat feleslegének kitermelése, amit 70 kilogrammban maximáltak hektáronként, de ennek a lehetőségnek a felével sem éltek eddig a halgazdálkodók. A telepítési tervek szerint évente 100 ezer előnevelt süllőt, 5 ezer egynyaras süllőt, valamint 2500 kilogramm kétnyaras pontyot telepítenek a Kis-Balatonba. A kis-balatoni halgazdálkodás költségeit nagyjából fedezik a halfogásból, valamint területi engedélyek eladásából fakadó bevételek. Füstös Gábor kifejtette, a Kis-Balaton haltermelő képessége, így a halhozama is magas. (Becslések szerint a halállományának 60-70 százaléka keszeg.) Mivel jelenleg alulhasznosított, a szakemberek tervezik a halászat intenzitásának növelését. Átgondolásra vár a telepítés struktúrája is, hiszen a süllők nagy része a ragadozó madarak, főként a kárókatonák, illetve orvhalászok zsákmánya lesz. A Kis-Balaton vize jobban kedvez a harcsának, amely a jövőben betöltheti a süllő, mint ragadozó hal szerepét, és kevésbé esik áldozatul a madaraknak – számolt be formálódó tervekről. Szólt arról is, a Kis-Balaton legnagyobb problémája évek óta az orvhorgászat, orvhalászat, ami abból is fakad, hogy a part menti lakosság egy része természetes jogának tartja a halászat-horgászat lehetőségét. Tavaly két halőr alkalmazásával 10 orvhalászt értek tetten 3,3 kilométernyi hálót koboztak el tőlük. A Kis-Balaton teljes területe természetvédelmi terület, amelynek három pontján szabad horgászni területi engedélyekkel, a többi részének még a látogatása is engedélyköteles. A Kis-Balaton részét képezi egy a halászható egységnél is nagyobb, különálló vízfelület, amely a kis-balatoni fejlesztések II. üteme révén alakult ki másfél évtizede, és azóta olyan munkaterület, amelyen nem folyik halgazdálkodás – mondta a szakember. A csapadékos időszakban, különösen a tavaly tavaszi, gátszakadással járó áradások idején a Kis-Balaton túlszaporodott állomány egy része elszökik a rajta áthaladó Zala folyón keresztül a II. ütem területére. Innen pár százalék – szintén a Zalán keresztül – a Balatonba is eljut. A Kis-Balaton napirenden lévő fejlesztéseinek révén a vízterületeket hallépcső fogja összekötni, amely a tervek szerint oda-vissza lehetővé teszi majd a halmozgás szabályozását – ismertette Füstös Gábor.