Az élelmiszer-ellátási lánc méltányosságának javítása jegyében az árak átláthatóságának növelését javasolta az Európai Bizottság.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülése és a termelői együttműködés javítása érdekében nagy lépésre szánta el magát az Európai Bizottság (EB). Átláthatóbbá szeretné tenni ugyanis az élelmiszer-ellátási láncban megjelenő árakat, a transzparenciával biztosítandó az élelmiszer-ellátási lánc méltányosságát.

A gondolat szép, a megvalósítás azonban nem tűnik egyszerűnek – vélik a bizottsági javaslatról az élelmiszerlánc termelői oldalának friss zöldséget és gyümölcsöt előállító szkeptikusai, akik mindjárt központosítást emlegetnek. A lényeg ugyanis éppen a marzson van, erről szól a biznisz és a biznisz nem szokott nyilvános lenni – magyarázzák. Hozzáteszik: az élelmiszerlánc mostani erőviszonyai nem véletlenül alakultak ki. Az előnyben – például tőkeerejüknél fogva – lévő piaci szereplők pedig ki is használják ezt. Van itt persze más is, és ezt a véleményt már kereskedői részről fogalmazzák meg. Nem igazán életszerű – mondják – egy kereskedőláncba rendszeresen, minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelő élelmiszert beszállító termelő átadási árait összehasonlítani egy minőségi vagy mennyiségi gondokkal szembesülő beszállító termelő áraival. Átlagot számolni pedig elég sületlenség lenne – fogalmaznak. Nem is mindjárt az áraknál kellene keresni a megoldást, hiszen vannak saját márkás termékek is, ezek átadási árát nem lehet összehasonlítani más termékek árával, legfeljebb a többi saját márkás termékével – teszik hozzá már az élelmiszer-feldolgozók részéről többen is. Utalnak még a kereskedői oldal részéről szokás szerint különféle sajátos jogcímen felmerülő „visszautasíthatatlan” ajánlatra, amit sarcként élnek meg a beszállítók, de nem tudnak mit tenni ellene. Van olyan élelmiszer-feldolgozó is, amely részben emiatt is keresett és talált boldogulást egyre inkább az exportpiacokon.

Az EB mindenesetre európai szinten próbálna rendet vágni az agrárárakban. Mégpedig úgy, hogy hozzáférhetővé tenné az élelmiszer-ellátási láncban mozgó élelmiszer és élelmiszeripari termék árak meghatározásának fontos információit. A terv kiötlői abból indulnak ki ugyanis, hogy egy adott élelmiszer termék megvásárlása és eladása közötti árkülönbözet fontos információt szolgáltathat az értékesítő és a vevő közötti „közvetítői” költségekről, úgy mint például a szállítás, biztosítás, tárolás stb. Az erre vonatkozó nagyobb átláthatóság továbbá támogathatja a jobb üzleti döntéseket és javíthatja az élelmiszer-ellátási lánc szakaszai közötti tisztességes kereskedelem iránti bizalmat – véli az EB. Az már csak hab a tortán, hogy a bizottsági javaslat készítői szerint a globális piacokon való hatékony versenyhez kulcsfontosságú a piaci fejleményekre vonatkozó, időben és könnyen hozzáférhető információkhoz való hozzáférés.

Megszólalt az ügy kapcsán az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa is. Phil Hogan azzal érvelt, hogy az EB számára az élelmiszer-ellátási láncban lévő mezőgazdasági termelők helyzetének az erősítése a kiemelt fontosságú. A piaci átláthatóság növelése ugyanis lehetővé teszi az árinformációkhoz való egyenlő hozzáférést és a nagyobb átláthatóságot, ami az élelmiszerláncot tisztábbá és kiegyensúlyozottabbá teszi. Ezek az új szabályok különben kiegészítik a nemrég elfogadott irányelvet, amely megtiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az élelmiszer-ellátási lánc gyengébb és kisebb szereplőivel szemben, továbbá igazodik az EU-ban a mezőgazdasági szereplők élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének erősödéséhez.

Bár a mezőgazdasági piacok alakulásáról (árak, termelési volumen, készletek stb.) nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre, az élelmiszer-ellátási lánc egyéb kulcsfontosságú piacairól, nevezetesen azokról, amelyek a piacok között vannak, nem állnak rendelkezésre piaci információk az élelmiszer-feldolgozás és a kiskereskedelem szintjén – hívják fel a figyelmet az EB-nél. Hozzáteszik, hogy a gazdálkodók és az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplője közötti információs aszimmetria a mezőgazdasági termelőket jelentős hátrányos helyzetbe hozza a piacon, és csökkenti a tisztességes kereskedelem iránti bizalmat. A feldolgozók és a kiskereskedők piaci fejleményekre vonatkozó információhiányát az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc „fekete dobozának” nevezik, ezt nyitja ki szerintük a bizottsági javaslat.

A javasolt intézkedések kiterjednek a húsra, a tojásra, a tejtermékre, a gyümölcsre és a zöldségre, a szántóföldi növényekre, a cukorra és az olívaolajra. Ezek árainak „ellenőrzési tervei” a már meglévő adatgyűjtési rendszerekre és eljárásokra épülnek, melyeket a piaci szereplők és a tagállamok használnak a piaci információknak az EB számára történő jelentésére. Minden tagállam külön-külön felel ugyanis az ár- és piaci adatok gyűjtéséért. Az EB most azt ajánlja, hogy a tagállamok válasszák ki a leginkább költséghatékony megközelítést, és ne célozzák meg a kis- és középvállalkozásokat az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Az uniós kivitelezési terv az, hogy tagállamok közlik az adatokat az Európai Bizottsággal, amely az ellenőrzést az agrár-élelmiszeripari portálján és az EU piaci megfigyelőközpontjain teszi hozzáférhetővé. Alapvető fontosságúnak tartják, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk pontosak és időszerűek legyenek. Ez a pontosság a jelenlegi adatközlési rendszerben sem jellemző mindegyik tagállamra, nem valószínű, hogy a szorgalom látványosabb lenne – hívják fel a figyelmet brüsszeli szakértők. A tervezett konzultációs időszakot követően mindenesetre hamarosan elfogadhatják az agrárárak átláthatóságára vonatkozó terveket, amelyek ezt követően fél év múlva már hatályba is léphetnek.

A történethez hozzátartozik, hogy az EB megbízatásának kezdete óta törekszik az élelmiszer-ellátási lánc tisztességesebb és kiegyensúlyozottabb működésének elősegítésére. Már a mezőgazdasági piacok munkacsoportját (AMTF) azzal a céllal hozták létre 2016-ban, hogy értékeljék a gazdálkodók szerepét a szélesebb élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat fogalmazzanak meg arról, hogyan lehetne azon erősíteni. Ezen ajánlások alapján az EB 2017-ben elindított egy előzetes hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt az élelmiszer-ellátási lánc javításáról, mely három elemre vonatkoztak: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, a termelői együttműködésre és a piaci átláthatóságra. Egy tavaly februárban közzétett, uniós szintű közvélemény-kutatásban résztvevő válaszadók 88 százaléka vélte úgy, hogy fontos a mezőgazdasági termelők szerepének erősítése az élelmiszer-ellátási láncban. Ezt a tendenciát megerősítve a KAP modernizációjáról szóló 2017. évi nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók 96 százaléka értett egyet azzal a javaslattal, hogy a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása az EU közös agrárpolitikájának célkitűzése legyen. Az EB tavaly nyújtotta be javaslatát az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának tilalmára, amelyet a társjogalkotók idén áprilisban meg is szavaztak. Ezek az új szabályok elvileg már biztosítják az európai gazdálkodók, a kis- és középvállalkozások védelmét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen az élelmiszer-ellátási láncban.