Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatokat ismertetve hangoztatta, hogy a tagországok nemzeti bevételeinek több mint 20 százaléka származik az általános forgalmi adóból (hozzáadottérték-adóból). Az unió áfa-rendszerét azonban 40 évvel ezelőtt hozták létre, és „a szabályozás ma már nem felel meg szolgáltatásközpontú, technológiaalapú gazdaságunknak” – szögezte le a lett biztos, kiemelve: „Elérkezett az idő, hogy nagyszabású reformot hajtsunk végre az áfa területén.” A bizottság álláspontja szerint – amelyet még a tagországok és a többi uniós intézmény is megvitat – az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetőbbnek kell lennie. A „vállalkozásbarátabb” áfa érdekében előirányzott intézkedések között szerepel az egyablakos ügyintézés bővítése több országot érintő ügyletek esetében is: az áfa-bevallások szabványosítása, valamint a nemzeti áfa-szabályok egyértelmű és egyszerű elérhetőségének biztosítása egy központi internetes portálon keresztül. Semetáék szerint az áfának hatékonyabban hozzá kell járulnia a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez és a fenntartható gazdasági növekedéshez is. „Az adóalap szélesítése és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozása új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség” – véli a bizottság, amely iránymutatásokat határozott meg a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához. A javaslatok azt is célozzák, hogy az unióban csökkentsék a be nem folyó áfából és az adócsalásból eredő hatalmas bevételveszteséget (becslések szerint az összes áfa mintegy 12 százaléka nem folyik be). Ennek keretében jövőre a bizottság adóügyi gyorsreagálási mechanizmus kialakítására tesz javaslatot, és azt is értékeli, miként könnyíthetné meg az ellenőrzést egy több országra kiterjedő vizsgálati szakértőcsoport működtetése. A bizottság állást foglalt amellett is, hogy az áfát továbbra is a rendeltetési hely szerinti országban szedjék be.