Az eseményt a vidék fenntartható fejlődését szorgalmazó Pannonhalmi Nyilatkozat bemutatása alkalmából szervezték. A helyi fenntartható közösségek létrehozásáról Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szervezett konferenciát szeptember közepén Pannonhalmán, s ennek a végeredménye a nyilatkozat. A Pannonhalmi Nyilatkozat egyebek mellett szorgalmazza azt is, hogy a Nemzeti Földalaptól elsősorban a helyi kis- és közepes, illetve a 300 hektárnál nem nagyobb családi gazdaságok kaphassanak földet, de pályázónként nem többet, mint 150 hektárt. A Pannonhalmán összegyűlt politikai- és önkormányzati vezetők, tudományos kutatók, továbbá civil szervezetek és egyházak képviselői négy szekcióban tettek javaslatokat a vidék fejlesztésére. Az első a helyi termékek helyi piacra vitelét szorgalmazta. A tájékoztatón Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért szervezet elnöke ezt úgy jellemezte, hogy a helyben termelt csekély mennyiségű élelmiszerre ne vonatkozzon a nagy cégekre szabott piacra viteli kötöttség, például a permetezési napló bemutatása. Helyette legyen egy gazdabolt a településen, vagy ha az nem, akkor a normál boltban egy gazdapolc, ahol az ilyen termékeket árusítanák. Példaként az otthon felesleges szilvából főzött lekvárt említette az elnök. A második szekció megszüntetné a helyi közétkeztetés – leginkább az iskolai konyha – közbeszerzési kötelezettségét. Ezek előbb a helyi alapanyagot használnák fel, és csak azt követően vásárolnának a településen kívülről. Az egyházak is részt vállalnak a gyümölcsfa fajták sokféleségének helyreállításában – mondta Thuránszky István evangélikus lelkész, aki emlékeztetett arra, hogy Tessedik Sámuel is lelkész volt. A protestáns közösségekben sokáig működtek faiskolák, és tanították az oltást és szemzést is. Ezt is helyre akarjuk állítani – tette hozzá a lelkész. Végül a gyógyfű termesztése, begyűjtése és helyi feldolgozása volt terítéken, és került be a nyilatkozatba – mondta Lányi András, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának munkatársa. A program középpontjában az áll, hogy a helyi kezdeményezések alakítsák a helyi közösségeket, ehhez kapják meg a helyi forrásokat – leginkább a földet – valamint az autonómiát. Ángyán József úgy fogalmazott: a kormány jelenleg azonosan kezeli a nemzetközi és a kis helyi cégeket, de a cél az, hogy figyelme egyre inkább az utóbbiak felé forduljon. Állami pénz kérése nem szerepel a programban – hívta fel a figyelmet a tájékoztatón Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke.