Holott a gyenge belső kereslet, valamint az EU/IMF-tárgyalások előrehaladása nyomán kialakult befektetői környezet kamatcsökkentést sürget – véli a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Horváth István szerint a rendkívül meleg és az aszályos időjárás miatt a legnagyobb agrárexportőrök (USA a kukoricát, Oroszország a búzát, Brazília a cukorexportot tekintve) idén gyenge termésre számítanak, Oroszországban pedig már az exportkorlátozások veszélye is felmerül, ami a nemzetközi élelmiszerárak jelentős szintű emelkedését okozza. „Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (például a belső kereslet, a bérköltségek) is befolyásolják” – hangsúlyozza Horváth István. Elmondja: az élelmiszer alapanyagok drágulása nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez a mostani körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az IMF/EU-tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében – teszi hozzá. Kiemeli: a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját (3 százalék) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem lehet számítani monetáris lazításra.