Olivier de Schutter a világszervezet táplálkozásügyi különmegbízottja jelentésében hangsúlyozta: az élelmiszertermelés globális rendszere „mélyen diszfunkcionális”, a szegényeknek kevés, a gazdagoknak pedig egészségtelen élelmet biztosít.A jelenlegi agrártámogatási rendszer az egészségtelen élelmiszerek legfőbb alapanyagát jelentő cukor, szója, olaj és hús nagyipari termelését ösztönzi, mindenekelőtt a zöldség és a gyümölcs rovására, az egészséges élelmiszer így aránytalanul drága. A nyugati világ átlagos adófizetője valójában háromszorosan is megfizet az egészségtelen táplálkozásért, hiszen viselni kell a rosszul működő agrártámogatási rendszer költségeit, továbbá pótolni kell azt a kiesést, amely azért keletkezik, mert az élelmiszeripari cégek a marketingre fordított kiadásokkal csökkentik az adóalapjukat, és fenn kell tartani az egészségügyi rendszert is, amelyet „fenntarthatatlanul nagy mértékben” megterhel az egészségtelen táplálkozás hatására keletkező betegségek kezelése. De Schutter szerint az ösztönzők és szabályozók alapvető átalakítására van szükség. Először is különadót kellene kivetni a csipszekre, kólára és valamennyi más, magas cukor- só- vagy zsírtartalmú termékre, és nagyobb mértékben kell támogatni a friss zöldség és gyümölcs fogyasztását. Ugyanakkor változtatni szükséges az élelmiszerek marketingjére vonatkozó szabályokon. Az úgynevezett gyorséttermi ételek gyerekeket célzó reklámját kifejezetten tiltani kell, a felnőtteket célzó reklámokat pedig korlátozni kell. Végül át kell alakítani az agrártámogatási rendszert is, azzal a céllal, hogy a szubvenciók az egészséges táplálkozást segítsék elő – áll a Genfben bemutatott jelentésben, amelyről előzetesen a Die Welt című német lap is beszámolt. Az ENSZ különmegbízottja az alapvető emberi jogokból vezeti le reformjavaslatait: a táplálkozáshoz való jog nem csupán azt jelenti, hogy „az embernek joga van ahhoz, hogy ne éhezzen”, hanem azt is, hogy joga van „az egészséges és aktív életet biztosító táplálkozáshoz”.