Az eseményre a francia termelői szervezetek képviselői mellett meghívást kaptak magyar, olasz, spanyol szakemberek és szakpolitikusok is; Magyarországot Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke és Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízottja képviselte – tájékoztatott a HNT. Bruno Le Maire francia mezőgazdasági miniszter, az eseményt megnyitó beszédében a HNT közleménye szerint kitért arra, hogy az újratelepítési jogok tervezett eltörlése veszélyezteti az európai és így a francia szőlőtermelők érdekeit. A telepítési jogok ugyanis a termelés szabályozásának egyedüli elemeként tudják garantálni az európai borpiac egyensúlyának fennmaradását – húzta alá. A tervezett liberalizáció a tömegtermelés erősödését, a terroir – az egyes területekre jellemző – típusú bortermelés elsorvadását okozná Franciaországban. Beszédében külön kitért Nicolas Sarkozy köztársasági elnök Elzászban tett kijelentésére, miszerint Franciaország határozottan ellenzi a telepítési jogok eltörlését, és a többi bortermelő tagország csatlakozását kérte. A francia, spanyol és olasz honatyák és a szakmai szervezetek képviselői különböző valamennyien a telepítési jogok eltörlésének negatív hatásait mutatták be országuk különböző borvidékeinek példáján keresztül. A rendezvényen Font Sándor kifejtette: a probléma túlmutat a szőlő-bor ágazaton, és felveti annak a kérdést, hogy milyen szerepet szánnak a jövőben az unióban a mezőgazdaságnak, így a szőlőtermesztésnek. Európában, így Magyarországon is a szőlőtermesztés szerepét nem szabad kizárólag versenyképességi szempontból megközelíteni – idézi a magyar politikust a HNT összefoglalója. A szőlőtermesztésnek vidékfejlesztési, tájépítészeti és foglalkoztatási szerepe is van egy adott területen. A szőlőtermesztés tehát nem csupán versenyképességi kérdés, ugyanakkor viszont a tervezett liberalizációval ez utóbbi szemlélet erősödne meg. A szakpolitikus szerint Magyarországnak érdeke a telepítési jogok rendszerének fenntartása. A telepítési jogok eltörlésével ugyanis félő, hogy pénzügyi befektetői csoportok a szőlőtermesztésre alkalmatlanabb területeken, tömegborokat előállító pincészetek hoznak létre. Ezek pedig az európai és magyar családi pincészetek létét veszélyeztetnék. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselője is a telepítési jogok fenntartása mellett érvelt, ugyanis annak eltörlése megkérdőjelezi a szőlő-bor ágazatnak az elmúlt húsz év folyamán tett minőségorientált fejlesztését. A telepítési jogok rendszerének megszüntetésével Magyarországnak vélhetően meg kellene szüntetnie a több évszázados múltra visszatekintő ültetvénykataszteri rendszerét is, annak ellenére, hogy ez hosszú időn keresztül a magyar minőségi bortermelés alapját jelentette. Mindez pedig a tömegtermelésű, termőhelyhez nem kötődő borok előállításához vezetne, és negatívan hatna a szőlőültetvények árára is. Valamennyi hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szőlő-bor ágazat különös szerepet tölt be az európai vidékfejlesztési politika rendszerében, és mint ilyennek az egyedi szabályozását a jövőben is fent kell tartani. A 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás 2015 év végével törölné el közösségi szinten a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítésengedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-ig tarthatják fent nemzeti hatáskörben.