A londoni gazdasági napilap által látott tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.

Megszüntetné a bizonytalanságot

A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat. Az „euróizáció” nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által idézett bizalmas IMF-jelentés.

Elbukott kampány

A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia – és ennek részeként egy regionális mentőcsomag – támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széleskörű ellenállás miatt, írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, hogy az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését a valutauniós tagállamok és az EKB is ellenzi.

Lejáró küladósságok

Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában – Törökországot is beleszámítva – az idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleg-hiány finanszírozásáról is gondoskodni kell. A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány – vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük – az idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet. Az IMF-jelentés a térség egészére átlagosan 2,5 százalékos idei gazdasági visszaesést jósol, a tavaly ősszel adott 4,25 százalékos növekedési előrejelzés helyett.

Virtuális pénzt pumpálnak

Az idézett tanulmány még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről. Az értekezleten hozott határozat szerint 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növekszik az IMF pénztartaléka az eddigi 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő feltörekvő gazdaságok megsegítésére. Az új kibocsátás az IMF saját „valutájában”, SDR-ben történik. Az SDR-t – különleges lehívási jogok – egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel – vagyis már meglévő pénz – áll.

Utolsó kapcsolódó hírek:
►A „majdnem bóvli” Magyarország „aláaknázott kilátásai” ►Az EKB elnöke nem ajánlja az „euró túl korai bevezetését” ►Határozatot kértek a kompenzációra ►A gazdasági tárca árfolyamot kompenzál ►ÚMFT eseti bizottság: tájékoztatás az árfolyamnyereségről ►Simor András jegybank elnök cége nem off-shore cég? ►Erősödött a forint hajnalban ►Erősödött a forint ►Az euró árfolyama 317 forint felett is járt