Az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak – mondta Nagy István agrárminiszter.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre, támogatott hitelt nyújtunk a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a Kormányra számíthatnak – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.