A kormány célja, hogy a helyi termékeket előállító, félig önellátó, háztáji néven ismert gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse – hangoztatta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A 76. OMÉK-en a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakmai konferenciát szervezett a vidéki foglalkoztatás és a helyi közösségek kapcsolatáról, amelyen V. Németh Zsolt kiemelte: a vidéki településeken, a falvakban a globális tömegtermékek helyett ismét a helyben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tojást, tejet és húst kellene előnyben részesíteni.

Ennek feltételeit teremthetik meg a félig önellátó háztáji gazdaságok, amelyek működését a jövőben még inkább ösztönözni, segíteni kívánja a minisztérium. Már mintaprogramok indultak a jó gyakorlatok megismertetésére az alágazatokban, a nyúltenyésztéstől kezdve a húsgalambtartáson át az üszők kihelyezéséig – mondta.

Az egyik legfontosabb cél, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma – kiegészülve különböző agroszociális gazdasági modellekkel – közösségformáló erő lehet a falvakban, nagyban segítve a helyi élelmiszerellátást.

A mintaprogramok finanszírozására a VM az utóbbi években néhány százmillió forintot fordított. Egy-egy ilyen projekt megvalósítására a tárca esetenként 3,0-7,5 millió forintot költött – mondta V. Németh Zsolt.

Kis Zoltán, a VM Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának vezetője egyebek között arról beszélt, hogy a helyi termelés lehetőségeinek szélesítése, az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását segíti.

Főként a kis falvakban, településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megteremti a helyben élők jobb megélhetésének lehetőségét. Perspektívát ad azoknak az embereknek is, akik nem vagy csak nehezen tudnak lakóhelyükről kimozdulni, azonban a saját háztartásuk számára meg tudják termelni az élelmiszert. Ez a segélyezés alternatívája lehet – mutatott rá.

Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály polgármestere a román határhoz közeli település példáján mutatta be, hogy egy erdőháti falu, ha akar akár önfenntartóvá is válhat. Ennek alapja a közösség tenni akarásán túl a helyi lehetőségek ismerete és kihasználása – hangsúlyozta.