Ezt hangsúlyozza Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő a méhészeti ágazat helyzetéről készült jelentésében, amelyet bemutattak az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottságában. A jelentés vizsgálja a méhek romló egészségi állapotának okait, és megoldási javaslatokat tesz a probléma kezelésére. Tabajdi Csaba a jelentésben szorgalmazza a méh-betegségekkel kapcsolatos európai szintű kutatások fokozását, és a tudományos eredmények tagállamok közötti, kölcsönös megosztását – olvasható az MSZP EP delegációjának közleményében. „A méhegészségügyi piac kicsi, ezért az állategészségüggyel foglalkozó nagy vállalatok nem igazán érdekeltek az új gyógyszerek fejlesztésében. A kis- és középvállalatok által végzett kutatásokat uniós forrásokkal kellene ösztönözni” – idézi a közlemény a képviselőt. Tabajdi Csaba szerint további kutatások szükségesek a leginkább mérgező hatóanyagok helyettesítése érdekében is. Ha sikerül kevésbé mérgező, vagy hamarabb lebomló hatóanyagot kifejleszteni, akkor annak használatát kell előnyben részesíteni – vélekedik. Hozzátette: további kockázatot jelent a méhek egészségére, ha a növényvédőszereket nem megfelelően, vagy túlzott mértékben használja fel a mezőgazdaság. Szerinte közösségi szinten kellene szabályozni az integrált növényvédelem alapelveit, mivel jelenleg uniós szinten csak iránymutatásokat fogalmaz meg a szabályozás. Problémája a méhészeti ágazatnak az is, hogy nincsenek megbízható adatok a tagállami méhállományokról, a méhészek pontos számáról, hiányoznak a megbetegedésekről és a méhpusztulások körülményeiről vezetett, uniós szinten összehasonlítható statisztikák. A hatékony védekezés érdekében ezért tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség Tabajdi Csaba szerint. A képviselő jelentésében szorgalmazta, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia céljainak szellemében az agrárkörnyezetvédelmi programok 2014-től fokozottan támogassák a „beporzóbarát” gyepek és táblaszegélyek létesítését, valamint az olyan növényfajták és vetésforgók alkalmazását, amelyek biztosítják a méhek változatos táplálkozását. Magyarország a méhészeti hagyományok, a szakképzés és az ágazati gyakorlatok területén az élen jár Európában – mutatott rá Tabajdi Csaba. Kifejtette: a tagállamok közül csak Magyarországon alakították ki a méhegészségügyi felelősök tanácsadói hálózatát, és itt működött először a növényvédőszer-használathoz kötődő kötelező értesítési rendszer is, amelyben a méhészek tájékozódni tudtak a permetezések idejéről. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol az agrár-felsőoktatásban működik növényorvosi mesterképzés. Ezeket a kiváló gyakorlatokat érdemes lenne európai szinten alkalmazni – hívta fel a figyelmet Tabajdi Csaba.