A Külügyminisztériumnak a találkozóról beszámoló közleménye kiemelte: Magyarország következetesen támogatja a dél-koreai kormány Korea-közi politikáját, és határozottan elítéli Phenjan Szöullal szembeni provokációit. Magyarország szorgalmazza Észak- és Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország részvételével tartandó hatoldalú tárgyalások „megfelelő időben történő felújítását” – írták. A kommüniké szerint a megbeszéléseknek el kell vezetniük Észak-Korea „teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszereléséhez”. Phenjannak tartózkodnia kell a további provokációktól, őszinteséget kell tanúsítania a nukleáris kérdéssel kapcsolatban, amennyiben tényleg a nemzetközi közösség megbízható tagjává kíván válni – hangoztatták. Martonyi János az EU-Ázsia találkozó (ASEM) találkozó alkalmával folytatott kétoldalú megbeszélést Kim Szung Hvannal. Magyarország 1989-ben, a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal – emlékeztetett közleményében a tárca. Dél-Korea Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere és a magyar export hetedik legfontosabb célországa Ázsiában. A kelet-ázsiai államba irányuló magyar export 2010-ben az előző évhez viszonyítva 65 százalékkal növekedett, az onnan Magyarországra érkező import pedig 40 százalékkal bővült 2009-hez képest – fejtették ki, hozzátéve: tavaly a kétoldalú árucsere volumene elérte a 3,2 milliárd dollárt. Mint írták, Kim Szung Hvan egyetértett azzal, hogy Magyarország tovább növelhetné a Dél-Koreába irányuló exportját, főként a mezőgazdasági és fogyasztási termékeket illetően. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy „bőven van helye a külkereskedelmi egyensúly javításának Magyarország javára”. A tárca szerint a dél-koreai befektetések becsült magyarországi értéke 1,3 milliárd dollár, és mintegy 40 koreai vállalkozás működik az országban, amelyek csaknem 20 ezer embert foglalkoztatnak. A két országban kölcsönös az igény a kulturális és oktatási csere, valamint a tudományos és technológiai együttműködés bővítésére – közölték. Kiemelték: dél-koreai diákok egyre nagyobb számban folytatnak Magyarországon felsőfokú – elsősorban orvostudományi – tanulmányokat. 2010 októberében dél-koreai pénzügyi támogatással két – nano-, illetve biotechnológiai kutatással foglalkozó – laboratórium ünnepélyes megnyitóját rendezték meg Budapesten – fűzték hozzá. Mivel a Koreai Köztársaságban érdeklődnek a magyar kulturális értékek iránt, a tervek szerint az év végéig kulturális központot létesítenek Budapesten – közölte a tárca. Németországban 2022-ig leállítják az összes atomerőművet – ilyen értelmű törvények szövegét fogadta el rendkívüli ülésén a szövetségi kormány. Az országban összesen 17 atomerőmű van, ezek közül a legidősebbeket idén tavasszal – a fukusimai nukleáris katasztrófa nyomán – átmeneti jelleggel lekapcsolták az energiahálózatról. Az erőműveket működtető energetikai konszernek ellenzik és elsietettnek tartják az atomerőművek bezárását. Jelezték, hogy a döntést jogi úton támadják meg. Az új atompolitika a finanszírozás, illetve a biztonságos energiaellátás tekintetében több kérdést  vet fel. Mindenek ellenére – különös tekintettel az ellenzék várható támogatására – visszafordíthatatlannak tűnik.