Kedvező időjárási viszonyok között, jó minőségű talajon, korszerű agrotechnológia mellett egyes táblákon 14-15 tonnás hektáronkénti kukoricatermés is elérhető – mondta a szakember. Az évjáratok hatása azonban rendkívül erős: csapadékszegény, aszályos években nagyon erős ingadozások tapasztalhatók, a terméskiesés nagysága a 30 százalékot is meghaladhatja – tudatta Szél Sándor. A tapasztalati tények és a szántóföldi kísérletek is azt mutatják, hogy a Gabonakutató Nonprofit Zrt. hibridjei a multinacionális cégek fajtáinál sokkal jobb hő- és szárazságtűrő képességgel rendelkeznek – hangsúlyozta a szakember. A szegedi kutatóintézetben végzett nemesítési munka eredményeként sikerült előállítani több olyan rövid tenyészidejű, szuperkorai érésű hibridet is, melyeknek köszönhetően olyan északi területeken is lehetővé válik a kukorica termesztése, ahol néhány évtizede még elképzelhetetlen volt – közölte a főosztályvezető. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnöke elmondta, az Európai Unióban Franciaország után Magyarország a második legnagyobb kukorica vetőmag előállító. A 1,3 millió hektáros hazai kukorica vetésterület elenyésző hányadán, csupán 16 ezer hektáron termelnek vetőmagot. Vannak olyan régiók, ahol a magyar nemesítők és vetőmagtermelők komoly sikereket tudnak elérni: idén hazánk volt Oroszország legnagyobb hibrid kukorica vetőmag beszállítója – tudatta a szakember. Szakáll Sándor, a Csongrád Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója elmondta, a Dél-Alföldön jó, közepes kukoricatermés várható. Bár a tavaszi belvizes időszak elmúltával igen kedvezőek voltak a terméskilátások, az augusztus végén érkezett hőség mintegy 10-20 százalékos terméskiesést okoz. Csongrád megye idén mintegy 50 ezer hektáron vetettek kukoricát, a termésátlag 5,5-6 tonna körül alakul hektáronként. Csongrád megyében a silókukorica aratása befejeződött, a bioetanolgyártáshoz felhasznált termény betakarítása most zajlik, a szemeskukoricáé egy-két héten belül kezdődhet el – közölte az igazgató.