A gazdáktól származó visszajelzések alapján beindult az erdőtelepítési és országfásítási program Magyarországon – mondja a vele készült interjúban Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára.

– Mi az erdő, illetve mi a különbség az erdőtelepítés, az erdőfelújítás és a fásítás között?

– Van egy közkeletű erdő fogalom, ami inkább ökológiai alapú, itt fás szárú növényzet adja az életközösség alapját, eköré szerveződik a többi élőlény. Ebbe az erdőfogalomba beletartozik az erdei életközösség összes tagja, a növényzet mellett az állatvilág, a talajlakó mikroorganizmusoktól a vaddisznókig. Ennél szűkebb az erdőtörvény által meghatározott erdő, vagyis olyan terület, ahol szigorú elvek szerinti erdőgazdálkodás folyik. Ezt a mintegy 2 millió hektárnyi területet az Országos Erdőállomány Adattárban tartják nyilván. Amikor olyan helyen hozunk létre erdőt, ahol eddig nem volt, vagyis erdőt telepítünk, akkor ezt a nyilvántartott erdőterületet növeljük. Például gyenge minőségű szántók, legelők, elhagyott régi honvédségi területek, barnamezős beruházások területei lehetnek alkalmasak erre, amiket éppen most érintünk az erdőtelepítésekkel. Azonban nem minden faültetés növeli az erdők területét. Az úgynevezett erdőfelújítás során olyan helyre ültetünk fákat, ahol korábban is erdőterület volt. Magyarországon a tulajdonosokat az erdőtörvény szigorú szabályai kötelezik arra, hogy fakitermelés után új erdőt hozzanak létre, azaz a gazdasági hasznosítás miatt nem csökkenhet az erdőterület. Nagyon sok erdő fenntartását facsemeték ültetésével végzik. Bár ebben az esetben nem nő az erdőterület, mégis igen fontos munkáról van szó, hiszen például az erdők meglévő széntároló kapacitásának megőrzése múlik ezen. A munka nagyságrendjét jól mutatja, hogy csak az elmúlt tíz évben az állami erdőgazdaságok körülbelül 450 millió csemetét és 9500 tonna makkot ültettek el, jelentős részben az erdők megújítása során. Fásításról pedig – ami egy harmadik fogalom – egyes fák vagy fél hektárnál kisebb facsoportok, fasorok telepítésekor, ipari célú ültetvények létesítése esetén beszélünk mezőgazdasági vagy egyéb, kül- és belterületeken. Ezekből is több százezer hektárnyi található az országban, vagyis az erdőként kezelt területeknél már most is jelentősen nagyobb a fával borított területek nagysága.

– Nem emlékszem olyan ütemű és mértékű faültetésekre az országban, mint a mostani, de mi is történik pontosan?

– Kormányzati cél az erdőterületek és a fával borított területek nagyságának növelése. Mégpedig nemcsak az erdőgazdálkodási célú, hanem a mezőgazdasági célú vagy egyéb területeken is, amilyenek például a parkok, kertesházi övezetek, vasút vagy utak melletti fasorok. Utóbbiakat az Agrárminisztériumban elkészült ökoszisztéma szolgáltatási térkép kiválóan bemutatja. A kormányzati cél megvalósítása érdekében elindult erdőtelepítési és országfásítási program (Országfásítási Program) során szeretnénk elérni azt is, hogy a mintaprogramot lebonyolító állami erdőgazdaságok mellett a magángazdálkodók is újra kedvet kapjanak a telepítéshez. Ezért növeltük az erdőtelepítési egységárakat a Vidékfejlesztési Program pályázati támogatásainál 80-130 százalékkal. Az állami erdőgazdasági mintaprogram végrehajtása 550 hektáron zajlik, és terveink szerint az állami erdészetek évente mintegy 500-1000 hektáros tempóban fognak haladni az erdőtelepítéssel. A magántulajdonú erdőkben, a magángazdáknál ennél sokkal nagyobb lehetőség van.

– Miért is?

– Az erdőtelepítésre alkalmas, gyengébben jövedelmező mezőgazdasági területek jellemzően magánkézben vannak. A rendszerváltozás után komoly lendületet kapott az erdők telepítése és az elmúlt harminc évben jelentős, 200 ezer hektár erdőtelepítés történt Magyarországon. Némi visszaesés történt az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt a források átrendeződése miatt, majd az uniós támogatások első hulláma ismét rövidebb fellendülést hozott. Ekkor azonban már látszott, hogy változtatni kell a támogatások szemléletén, mert változott a gazdasági környezet, más lett a mezőgazdaság jövedelmezősége és az erdőgazdaságban is paradigmaváltás zajlik: előtérbe került az erdők klímavédelmi szerepe. Ennek megfelelően ösztönző rendszerré alakítottuk a most futó Vidékfejlesztési Program erdősítési támogatásait. Ez meg is fordította a trendet, újra nő az erdőtelepítések területe, ami tavaly már ismét 1300 hektár új erdőt jelentett. A telepítési kedv tehát 1-2 éve kezd visszajönni és látjuk, hogy jó az irány, ezért adunk még több lendületet a mostani fásítási programban a támogatások már szóba került növelésével. Most úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező 3-5 évben körülbelül 25 ezer hektár új erdő jöhet létre Magyarországon.

– Mire alapozzák ezt?

– Nehéz megbecsülni, mi lesz a gazdák döntése ezen a téren 5 év múlva, azt ugyanis nekik kell eldönteniük, hogy a megemelt támogatás mellett érdemes-e inkább erdőt telepíteni a gyenge gyümölcsösök helyére vagy azoknak a szántóknak a helyére, amelyeket nagyon gyenge hozamokkal tudtak csak művelni. A vidéken dolgozó erdész, erdőmérnök kollégák visszajelzése alapján azonban az elmúlt hónapokban, hetekben egyértelműen érződik a telepítési tervdokumentáció készítése iránti igény, ami az erdőtelepítési folyamat első lépése. Látszik tehát, hogy a gazdák végiggondolták ezt, kiszámolták, és sok helyen akár több ezer hektáros telepítésekre is számíthatunk a gazdák részéről. Természetesen a belterületi fásítást is támogatni szeretnénk, ebbe a társadalmi szereplőket, fiatalokat is be tudjuk vonni, hiszen az ország környezeti állapotának megóvása közös ügyünk. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat forrásából hamarosan megnyílik egy félmilliárd forintos keret, ami önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, intézményeknek szól. Az egyéb területek fásítása többszereplős történet, de már folynak az egyeztetések például a barnamezős területek vagy az utak melletti fasorok ügyében.

– Miért érdemes fát telepíteni?

– Fát mindig érdemes telepíteni, nemcsak akkor, ha gazdaságilag megéri. A fa bármilyen formában megköti a szén-dioxidot, szűri, hűti a levegőt, árnyal, csökkenti a zajt és élőhelyet biztosít, ezáltal hozzájárul a klímavédelemhez. Teljesen természetes ugyanakkor, hogy mielőtt valaki erdőtelepítésbe kezd, kiszámolja, hogy megéri-e ez a számára, hiszen ezzel legalább egy 25-30 éves projektbe kezd bele. Tehát ha akácot vagy nemes nyárat telepít a területére, minimum két-három évtized, mire a fák letermelésével ennek a komolyabb hozamához hozzá tud jutni. Egy tölgyesnek vagy bükkösnek még hosszabb, 100-120 év a vágási kora. A telepítéshez megnövelt, fent említett pályázati forrás hozzájárul a telepítés és a telepítések utáni növényápolások költségéhez és az amiatti jövedelem kiesést is némileg pótolja, hogy a gazdálkodó nem más tevékenységet folytat az adott területen. Egy hektár akácerdő telepítése után például körülbelül 3 millió forintot kap egy gazda, később pedig 200-250 köbméternyi fát le tud majd termelni erről a területről. Arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy ahol lehet, minél természetesebb, hosszú távon egészséges erdők szülessenek, ezért külön támogatásra, hektáronként további 2800 euróra lehet pályázni a ritka elegyfafajok betelepítése érdekében. Hiszen nemcsak az erdőterület növelése, és ezáltal a szénmegkötő kapacitás növelése, hanem az erdők egészségének megőrzése is érdekünk, ehhez pedig a termőhelynek megfelelő, minőségi erdők létesítésén keresztül vezet az út.