Egyidejűleg jelezte, hogy a liszt árát kivéve a költségek emelkednek, emiatt várhatóan nőni fognak a sütőipari termékek árai is. A mértékről azonban a Gazdasági Versenyhivatal intenciói miatt nem beszélt, hogy elkerülje a kartellgyanút. A szövetség adatai szerint az idén a magyar sütőipari vállalkozások összes árbevétele elérte a 125 milliárd forintot mintegy 6,5 százalékkal emelkedett átlagosan a múlt évhez viszonyítva. Magyarországon egy ember évente a pékszövetség adatai szerint mintegy 73 kilogramm kenyeret fogyaszt, és 13 kilogramm a péksütemény mennyisége éves szintre vetítve fejenként. A sütőipar termékszerkezetét tekintve a fehér és félbarna kenyér teszi ki a forgalom 63-67 százalékát, a házi jellegű kenyér a 18-22 százalékát, míg az egyéb kenyérféleségek, például a rozs- vagy a tartós kenyér 18 százalék. Jelenleg Magyarországon  valamivel több mint ezer magyar tulajdonú sütőipari vállalkozás működik, míg az utóbbi 2-3 évben elszaporodtak az országban az albán pékségek, amelyeket általában családi vállalkozások. Ezek száma a becslések szerint megközelítheti a 300-at. Ezek a vállalkozások nagy konkurenciát jelentenek a magyar pékségek számára, mivel gyakran olcsóbban állítják elő a termékeket, mint a magyar cégek. Kurdi András szerint felvetődik, hogy ezek a vállalkozások  azzal jutnak piaci előnyhöz, hogy esetleg nem tartják be a munkaügyi és munkavédelmi előírásokat. Ezért a szövetség kezdeményezte ezeknek a cégeknek az átfogó felülvizsgálatát. A pékszövetség elnöke szerint az albán pékségek olyan kihívást jelentenek a magyar sütőipar számára, mint korábban a multinacionális élelmiszerláncok pékségei jelentettek. A pékszövetségnek jelenleg mintegy 370-380 tagja van. Ezek a vállalkozások adják a magyar sütőipari kapacitások 60-65 százalékát. A fehér kenyér fogyasztói ára az országban térségtől függően 160-330 forint között mozog kilogrammonként, de a nagy áruházláncokban akár 129 forintos kilónkénti áron is kapható. Ez utóbbi azért lehetséges Kurdi András szerint, mivel ezek a láncok úgynevezett szűkített önköltséggel számolják az árat. Werli József,a szövetség szakmai főtitkára arról szólt, hogy a kenyér költségösszetétele nem változott, azaz a kenyér árának mintegy 30 százalékát teszi ki az anyagköltség, további harmadát a bérköltség, az egyéb költségek – például az energia és a szállítás – szintén a harmadát adják az árnak. A liszt ára jelenleg 72-82 forint között mozog kilogrammonként. A múlt évben még 42-52 forint volt, bár volt olyan időszak is, amikor 105-115 forint között mozgott az alapanyag ára kilónként.