Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondása szerint  a törvénymódosítás értelmében kereskedelmi tevékenységet nem csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet végezni, és egyszerűsödik az eddig szigorú engedélyezési eljárás is.

Be kell jelenteni

A tevékenység formái a törvény szövege szerint a következők lehetnek: üzletben, mozgóbolt útján, vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, ezenkívül vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi vagy közvetlen értékesítés, üzleten kívüli vagy csomagküldő kereskedelem, valamint automatából történő értékesítés. A módosítás értelmében a kereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál, és ezt követően meg lehet kezdeni az árusítást. A kereskedelmi hatóság publikus nyilvántartást vezet a bejelentésekről. Megszűnik tehát a működési engedélyezési kötelezettség, de bizonyos termékeket továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni.

Közigazgatási reform

A kereskedelmi törvény módosítását egy 2006-os európai uniós keretirányelvvel összhangban végezték el a jogalkotók. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a letelepedéssel járó, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása biztosított legyen. Az irányelv fel kívánja számolni a nehezítő és drágító adminisztrációs terheket, így az eljáró hatóságok munkájának csökkentésével egyfajta közigazgatási reformot is megvalósít. Az irányelv fő eleme az egyablakos ügyintézési rendszer, valamint az elektronikus eljárás biztosítása. Komáromi Márta megjegyezte: az egyablakos ügyintézés nem újdonság, hiszen a kereskedelmi ágazatban már egy 2007-es kormányrendelet alapján bevezették a vállalkozások engedélyezésénél.