„A 2012. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről” című tájékoztató szerint a tárcaegyeztetések elkezdődnek. A kormány augusztus 31-én hagyja jóvá a törvényjavaslatot. A nemzetgazdasági tárca a dokumentum bevezetőjében ismerteti: a 2012. évi tervezés az eddigi gyakorlattól részben már eltérő, új rend szerint történik. A jellemzően bázisalapú tervezési módszertant felváltja az állami feladatok ellátásához szükséges források meghatározása, ami feltételezi, hogy minden, a tervezésben részt vevő szereplő áttekinti feladatait, értékeli, meghatározza azon állami feladatok körét, amelyeket a kormányzati struktúrában az adott szervezetnek kell ellátnia. A tervezési munka során át kell tekinteni a költségvetési vonatkozású jogszabályokat annak érdekében, hogy azok az előírt költségvetési célok megfelelő megvalósítását szolgálják, s kiemelkedő hangsúlyt kell biztosítani az uniós források gazdasági, költségvetési céloknak megfelelő felhasználásának, az ezzel kapcsolatos feladatoknak. A dokumentum szerint a 2010 májusában hivatalba lépett kormány „gazdasági csapdahelyzetet” örökölt. A 2002-ben elkezdődött „felelőtlen gazdaságpolitika” hatására az államadósság a GDP 53 százalékáról 80 százaléka fölé emelkedett, „a megszorítások politikája kudarcot vallott, és ellehetetlenítette a gazdasági növekedést”. Az új kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, amit a 2008-ban kezdődő válság után kialakult sérülékeny nemzetközi pénzügyi-gazdasági helyzetben is következetesen érvényesíteni kíván. „A 2012. évi költségvetésben ezért meg kell teremteni mindazon feltételeket és eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot és a magyar gazdaságot a világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól”. A magyar gazdaságpolitika emellett a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, s a versenyképesség növelésére épül, ezekkel szoros összefüggésben valósul meg az államadósság csökkentése. Mindez mérséklődő államháztartási hiányt is feltételez. A hiány csökkentését nemcsak a gazdaságpolitikai észszerűség – az adósságválsággal jellemezhető külső európai gazdasági környezet és ennek hatásaként viszonylag drága hiányfinanszírozás -, hanem a 2012. január elsejétől hatályos alaptörvényben előírt adósságcsökkentési kötelezettség is megköveteli. A Széll Kálmán Tervre épülő konvergenciaprogram 2012-re a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélt határoz meg. A hiány mérséklésével Magyarország egyúttal teljesíteni kívánja az Európai Bizottság és az Európai Tanács elvárásait; „tartósan 3 százalék alatti deficittel hazánk kikerülhet az uniós csatlakozása óta fennálló Túlzott Hiány Eljárás (EDP) alól, és így egy újabb nagy lépést tudunk tenni a hitelességünk helyreállításához vezető úton” – áll a dokumentumban. Az adósság leszorítása hosszú távon nem lehet sikeres a növekedés beindítása nélkül, a már meghozott döntések és a Széll Kálmán Terv intézkedései is a hosszú távú növekedést ösztönzik a nemzetgazdasági tárca által készített dokumentum szerint. Az arányos adórendszer bevezetése a nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatottság emelkedését célozza. A vállalati nyereségadó és a személyi jövedelemadó csökkentése, a növekvő munkakínálat, és a várhatóan csökkenő kockázati felárak a beruházások dinamikáját fokozzák. Szintén a munkavállalást segíti a munkát támogató adórendszer, a szakképzési rendszer modernizálása, a felsőoktatás átszervezése. Az adminisztrációs terhek csökkentése szintén elősegíti a technológiai fejlesztéseket és a beruházásokat. A kormány célja, hogy a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításával az adófizetők forintjait megalapozottan, átláthatóan és ellenőrzötten használják fel, s ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások és a közigazgatási munka színvonala is javuljon. A 2012. évi költségvetést e célok szem előtt tartásával, azok maradéktalan teljesítésével dolgozzák majd ki – olvasható a dokumentumban.