Wiktor Szmulewicz elmondta: a Magyar Agrárkamara és a további magyar agrár-érdekképviseletek (a MOSZ és a MAGOSZ) véleménye eddig nem volt jól artikuláltan hallható Brüsszelben, és támogatja, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ehhez szerinte elengedhetetlen egy jó törvényi háttér, amely biztosítja a köztestület stabil működéséhez az anyagi feltételeket is. Elmondta, hogy a lengyel kamarák tevékenysége törvényileg jól szabályozott, tapasztalataikat át tudnák adni a Magyar Agrárkamarának. A COPA alelnöke rámutatott: a Magyar Agrárkamarának azért kell véleményét a brüsszeli döntéshozók számára is világosabban és érthetőbben megfogalmazni, mivel formálódik az új uniós Közös Agrárpolitika. Nevezetesen a régi és az új tagállamok közötti támogatáskülönbségeket meg kell szüntetni, hogy minden tagországban egységes normák legyenek érvényben. Mindehhez jól szervezett lobbitevékenységre van szükség a belga fővárosban. A COPA és a COGECA (az utóbbi szervezet az európai agrárszövetkezeti szektor képviseletét látja el) pedig tud segíteni abban, hogy a magyar vélemény valóban eljusson a brüsszeli döntéshozókhoz a biztosokon, a szakértőkön és az Európai Parlament bizottságain keresztül – tette hozzá az alelnök. Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa arról szólt, hogy az agrárkamara működését szabályozó új törvényt várhatóan még az ősszel elfogadja az Országgyűlés, és célja, hogy egy széles alapokon működő, jelentős taglétszámú, az eddiginél legitimebb gazdasági önkormányzat jöhessen létre. A miniszteri biztos szerint nagy előrelépés lenne, ha a Magyar Agrárkamara a jövőben olyan anyagi helyzetbe kerülne, amelynek során brüsszeli tevékenységét 5 százalékos önerővel és 95 százalékos állami forrással finanszírozhatná. Ez a finanszírozási arány a lengyel kamarák esetében is.