Nem nyújtanak elégséges védelmet a hazai agártermelők számára a szerződéses kapcsolatokat szabályozó, fizetési határidőket is megállapító rendelkezések – állítják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakértői. A szakemberek szerint egyes jogszabályi rendelkezések idejétmúltak, más hatályos előírásokat pedig – mivel az ellenőrzés nem megfelelő és a büntetés sem elrettentő – a gazdasági szereplők a mezőgazdasági termelők kárára nem tartanak be.

Az érdekképviselők a Magyar Nemzetnek és az Agribusiness.hu-nak yilatkozva emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban több olyan esemény is történt, ami ismételten felhívta a figyelmet a termelők kiszolgáltatottságára. A felvásárlókat, kereskedőt érintő csődök, felszámolások során jellemzően az ellátási lánc első láncszemei, a termelők szenvedték el a valódi károkat. A Magyar Nemzet is foglalkozott például a felszámolás alatt lévő Sikér Zrt. ügyével, amely kapcsán fennáll a veszélye annak, hogy – ha csak állami segítséget nem kapnak – ugyancsak a termelők lesznek azok, akik hiába várják a pénzüket.

Különösen problémásnak tartják a MOSZ szakértői, hogy a felvásárlók szabadon értelmezik a fizetési határidőre vonatkozó előírásokat. Mint mondták, a szerződésekben szereplő harminc nap sok esetben ennél jelentősen többet jelent. A tejágazatban például az adott hónapot (tárgyhó) követő hó utolsó napjáig fizetik ki a termelőket, vagyis az első napon beszállított tej ellenértékét gyakorlatilag 60 nap múlva kapja meg a termelő. Pedig az előírások szerint az ellenérték kifizetése az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg, ha a számlát a feldolgozó, felvásárló részére az átvételt követő 15 napon belül átadják. Fenti esetben ugyanakkor csak a teljes havi tejmennyiség után adják át a számlát, a tárgyhót követő hónapban. A MOSZ emiatt a kapcsolódó törvényben azt javasolja előírni, hogy a termelők kérésére a felvásárló legyen köteles biztosítani a kéthetes elszámolás lehetőségét.

A tejtermelőknek külön probléma, hogy közülük nagyon sokan nem tudják előre: az adott hónapban milyen áron szállítják a tejet. A felvásárlási árról ugyanis jobb esetben az adott hónap közepén, rosszabb esetben csak a következő hónap közepén értesülnek. Ennek kapcsán a MOSZ a vonatkozó törvényben javasolja előírni, hogy a nyers tej értékesítésekor a szerződés vagy meghatározott időszakra szóló, előre rögzített fix árat tartalmazzon, vagy olyan ármeghatározási módot, árképletet lehessen csak alkalmazni, amely a termelő és a felvásárló együttes megállapodásán alapul. Amennyiben az árképlet lehetővé teszi, a felvásárlónak a tárgyhó első napján tájékoztatnia kell a termelőt az adott havi átvételi árról.

A sertésfelvásárlási árak alakítása sem transzparens. Itt az áru minősítésének döntő szerepe kellene hogy legyen, de a felvásárlók egy része a piaci helyzet alakulásának tükrében gyakran alkalmaz a minősítés eredményétől független felvásárlási árakat is – magyarázták a szakértők. Hozzátették: a sertéságazatban gyakori az „alternatív árképzés”. A felvásárlási árak csökkentésére a minősítési eredmények alakításával, a különböző levonásokkal az árképlet módosítása nélkül is lehetőség van. A minősítés eredménye ugyanakkor sok esetben vitatható, de arról a termelő csak utólag értesül, így nincs lehetősége időben beavatkozni. A MOSZ javasolja, teremtsék meg az azonnali – online – termelői nyomonkövethetőség jogszabályi és technikai feltételeit.