A Luxembourgban kihirdetett ítélet precedensértékűnek tekinthető, más termékek esetében fennálló hasonló helyzetnél is érdemes figyelembe venni. Az ítélet háttérként emlékeztetett arra, hogy a közvetlen támogatási rendszerekről szóló uniós rendeletet végrehajtó magyar agrárszabályozás 2007. július 15-ig hatályos rendelkezései alapján csak annak a cukorrépa-termelőnek járt elkülönített cukortámogatás, aki saját maga szállította be feldolgozásra a cukorrépát. A szabályozás kizárta a támogatásból azokat a termelőket, akik nem közvetlenül szerződtek a cukorgyárral, hanem a külön szállítási joggal rendelkező integrátorral kötöttek termeltetési szerződést. Az ügy a Fővárosi Bíróságtól került az uniós bíróság elé, miután egy integrátor útján beszállító termelő támogatási kérelmét elutasították. A bíróság szerint a cukorrépát termelő gazdák hasonló helyzetben vannak, attól függetlenül, hogy termésüket közvetlenül vagy közvetve szállítják be a gyártónak. A magyar szabályozás viszont különbözőképpen kezeli a cukorgyárral közvetlenül, illetve integrátor útján szerződő termelőket, ami „nincs összhangban az uniós rendelet hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel”.  A különbségtétel objektív módon nem igazolható – emelte ki az ítélet.