Európa takarmányimport-függősége veszélyezteti az állattenyésztést

Ezt állítja Tabajdi Csaba (képünkön) európai parlamenti képviselő, aki a témával foglalkozó jelentés szocialista témafelelőse, illetve a Környezetvédelmi Bizottság véleményének jelentéstevője volt ez ügyben. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága jelentésében, illetve a Környezetvédelmi Bizottság véleményében az EU takarmánypiacán tapasztalható aggasztó fehérjehiány csökkentésére kereste a lehetséges megoldásokat. Az importfüggőség miatt ugyanis az Európai Unió állattenyésztése jelenleg rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a takarmány-alapanyagok világpiaci áringadozásának. A fehérjeimport-függőség csökkentésére több megoldás lehetséges. Az egyik az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása, hogy célzott támogatásokkal jobban ösztönözzék a szója, illetve fehérjenövények – például a takarmányborsó, a lóbab, az édesvirágú csillagfürt – termelését. Tabajdi Csaba ennek kapcsán kiemelte: a világpiaci árak és az Európában jellemző termőhelyi adottságok miatt a gazdáknak sokkal jobban megéri búzát, vagy kukoricát termelni, mint szóját illetve fehérjenövényeket. Egy átlagos magyar gazdaság búza- vagy kukoricatermeléssel hektáronként akár 100-200 ezer forint profitot is elérhet, míg a fehérjenövények termelésén haszon érdemben nem képződik. A jelenlegi növénytermesztési támogatásokat tehát gyökeresen át kellene alakítani ahhoz, hogy az európai szója- és fehérjenövény-termelés fellendüljön. Ehhez viszont nem áll rendelkezésre elég uniós költségvetési pénz.” Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke megerősítve az jelentés megállapításait, elmondta: Magyarországon is kevés fehérjenövényt termelnek. Ez részben az éghajlati adottságoknak, részben a szabályozásnak, részben pedig az állatállomány csökkenésének tudható be. Magyarországon a belföldi szükséglet kevesebb mint 50 százaléka terem meg. Ezért Hollandián keresztül érkezik Argentínából és Brazíliából szója, amellyel a magyar igények 50-70 százaléka fedezhető. A szakember hozzátette: a világban a szójaszükséglet nagy részét már génmódosított növényekkel (GMO) termelik, amely Magyarországon nem engedélyezett. A szocialista jelentéstevő képviselő szerint: „az európai állattenyésztés kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében minden lehetséges fehérjeforrást igénybe kellene venni”. Így az elfogadott jelentés javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a sertés, a baromfi, vagyis a nem kérődző állatok esetében az állati fehérjeforrások tilalmának részleges feloldását. 

Vélemény, hozzászólás?