Az Országfásítási Programhoz csatlakozva a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ mintegy 1500 fős dolgozói létszámával megegyező mennyiségű facsemete ültetését végezte el sarródi kutatóállomásán, ahol nem csupán a fásítás fontosságára, hanem annak szakszerű elvégzésére is fel kívánták hívni a figyelmet a szervezet szakemberei.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a rendezvényen kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg huszonegy százalék körül van az erdők aránya, a cél pedig az, hogy ezt az arányt a közeljövőben legalább 25 százalékra növeljük. Szavai szerint napjainkban már köztudott a fák rendkívüli hatékonysága a szén-dioxid megkötésében és az oxigén termelésében, ugyanakkor számos olyan pozitívum elérhető még a szakszerű fatelepítésekkel, amelyekről lényegesen kevesebb szó esik. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének szakmai vezetésével összeállított mintaültetvény pontosan erre kívánja felhívni a figyelmet. Itt a monokultúrás telepítés helyett egy olyan agrárerdészeti rendszer megvalósítása kezdődött el, ahol kiemelten figyeltek arra, hogy a későbbiekben méhlegelőként, erózió és defláció gátló rendszerként, a természetes ökológiai folyosó szerepének felerősítésével jöjjön létre a megalkotott erdősáv.

Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a fásítás nem csupán erdősítést jelenthet. Számtalan olyan agrárerdészeti megoldás létezik, amellyel egyszerre érhetőek el alternatív jövedelmek, prémium termékek, növelhetők a terméshozamok és az öntözés hatékonysága, miközben radikálisan csökkenthetők a széldöntés, hófúvás, vegyszersodródás és homokverés hatásainak kockázatai. A főigazgató a sajtótájékoztató keretében felhívást is intézett a Magyarországon tevékenykedő közép- és nagyvállalatok felé, hogy amennyiben tehetik, járuljanak hozzá a hazai fásítási program sikeréhez. A szakszerű tervezésben pedig felajánlotta a NAIK szakembereinek teljes körű segítségét.

Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta, hogy a minél nagyobb hatékonyság és biodiverzitás elérése érdekében több fajta őshonos csemetét ültettek el a rendezvény keretében, van köztük vörös tölgy, húsos som, kocsányos tölgy és ezüst hárs. Az igazgató szavai szerint egy szakszerű termőhelyi felmérést több évtizedre előre tervezve kell megvalósítani a telepítést megelőzően. „Ez egy olyan tevékenység, ami évtizedekre előre meghatározza munkánk sikerét, így az ebbe fektetett energiát és szakértelmet nem lehet elégszer hangsúlyozni”.