Medgyasszay László (Nemzeti Fórum) a privatizáció történetében példátlannak nevezte a Bábolnához tartozó kerteskői gazdaság megszerzésénél szerintük elkövetett hivatali visszaéléseket. Felháborítónak nevezte, hogy a gazdaság 200 millió forint értékűre becsült eszközeit mintegy 20 millió forintért értékesítette a vagyonkezelő.
Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szóvivője erre reagálva elmondta: a Kerteskői gazdaság föld- és eszközvagyonára együttes pályázat került kiírásra. A földvagyont az MNV Zrt. az eszközöket a Bábolna Zrt. írta kí. A lényeg, hogy csak olyan pályázat lehetett érvényes, ahol mindkét pályázatra külön-külön ajánlatott tett az ajánlattevő. A földvagyonra 5 darab pályázat érkezett, amiből 3 érvénytelen volt; a 2 érvényes pályázat mindegyike 192 millió forintot ajánlott a földért. A pályázati kiírásnak megfelelően döntött erről az értékelő bizottság, így tehát az MNV Zrt. Az eszközvagyonra érkezett pályázatokat a Bábolna Zrt. közgyűlése értékelte – nem az MNV Zrt. – és illetékességből a szerződés aláírására is csak a felszámoló biztosnak volt lehetősége – menet közben a Bábolna felszámolás alá került. Az eszközvagyonal kapcsolatos döntések tehát nem az MNV Zrt-nél voltak. A földértékesítést illetően az eredményt a „vesztes” pályázó nem támadta meg, elfogadta annak szabályszerűségét is.
Budai Gyula pedig úgy vélte, csakis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) felső vezetése utasítására dönthetett a privatizációs döntőbizottság a jogszabályokat megsértve a termőföld nyerteséről. Medgyasszay László kifejtette: több mint fél éve vizsgálják a kerteskői gazdaság privatizációját, illetve az ezzel kapcsolatban általuk feltárt szabálytalanságokat. Azért kellett végül a főügyészséghez fordulniuk, mert a politikus úgy érezte, hogy már minden demokratikus eszközt kimerített annak érdekében, hogy kiderüljenek a részletek, hasztalanul. Példaként említette, hogy interpellált a kérdésben, és a mezőgazdasági bizottság többször is tárgyalta az ügyet. Ennek ellenére érdemi választ nem kaptak, így azt gyanítják, hogy az elkövetett visszaélések bűnügynek minősülhetnek – mondta.
Budai Gyula hozzátette: azt gyanítják, hogy a privatizációs döntő bizottság felsőbb utasításra döntött a nyertes konzorcium mellett. Ismertette: a 3 érvényes pályázatot benyújtó mindegyik ajánlattevő rendelkezett elővásárlási joggal, az egyik ráadásul a nyertesnél magasabb ajánlatot is tett, 215 millió forintot, a 192 millió forinttal szemben. Ezzel szemben Száraz Gábor azt közölte: az érvénytelen pályázatok között volt megajánlott magasabb ár, mint a 192 millió forint, de érvénytelen pályázatot nem lehet figyelembe venni.