Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) „kormánya” a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es GM kukorica moratóriumát. A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.

Politikai kérdés vagy nem?

Az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a GM növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a GM terményekhez, miközben egyes magyarországi kutatások veszélyt is kimutattak, bár ezeket független szakértők rendre cáfolják. A magyar álláspont szerint például a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is. Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is. Ezen példák kapcsán ugyanakkor mindig van ellenvélemény is a szakértők részéről.

Megosztott az EU a kérdésben

A zöldtárcánál mindenesetre úgy vélik, amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb GM kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását. Az EU-ban 2003-ig teljes moratórium vonatkozott a GM növényekre, azonban ezt az Egyesült Államok vezetésével néhány ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással.
Az uniós tagállamok azóta rendkívül megosztottá váltak a kérdésben. Az olyan nagy kukorica termelő országok, mint Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a gm növények forgalmazásának és termesztésének moratóriuma mellett vannak, míg a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Csehország könnyebben enged az amerikai nyomásnak.

Kis kronológia

Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es GM kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal. Az EU környezetvédelmi miniszterei ezt követően 2007 februárjában 3 ellenszavazat ellenében elutasították az EB moratórium feloldására való határozati javaslatát. A környezetvédelmi miniszterek 2008 decemberében, a francia soros EU-elnökség alatt ismét összeültek és a lehetséges kockázatok „tisztességes” és kötelező kivizsgálásához kötötték a Mon810-es GM kukorica engedélyeztetését.

A csehek előttünk járnak

Nem lehet véletlen, hogy éppen a cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a GM növények ügye. A cseheknél ugyanis kiváló példák vannak arra, hogy igenis lehet, a magyarországi átlagos területnagyságnál jóval nagyobb területeken is termelni GM kukoricát. És az ráadásul egészségesebb és jóval nagyobb hozamot is hoz, mint a hagyományos. A kérdést magyar szempontból tovább nehezíti, hogy abban rendkívül sok tagállam nem kíván állást foglalni és a szavazáskor feltételezhetően tartózkodik. Az EB döntési eljárásának köszönhetően így könnyen előfordulhat, hogy a minősített többség hiányában az eredeti javaslatok, vagyis az újabb GM növények engedélyeztetése, illetve a hazai moratórium feloldására tett bizottsági javaslatok lépnek életbe. A zöldtárcánál mindenesetre úgy vélik, hogy Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az Országgyűlés 2006-os határozata mellett egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz. A gazdálkodók között ugyanakkor – a cseh példát is látva – egyre többen vanak, akik szeretnék már kipróbálni a GM növényeket. Lehet, hogy végül ők kényszerítik ki a döntéshozókból a számukra kedvező hozzáállást a kérdésben?