Az elemzők a májusi 5,1 százalékos inflációt követően lassú mérséklődést vagy stagnálást vártak, de semmiképp sem számítottak az áremelkedés gyorsulására. Az idén az első hat hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció júniusban nem változott az előző hónaphoz képest, 12 havi összehasonlításban 3,5 százalékra csökkent az előző havi 4,0 százalékról. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex viszont 4,7 százalékra gyorsult a májusi 3,8-ról, az egyhavi 0,4 százalék volt az előző havi 1,3 százalékról.

Az idényáras élelmiszerek hatása

Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta, hogy a havi inflációt elsősorban az idényáras élelmiszerek, illetve a háztartási energia drágulása hajtotta. Az élelmiszerek elsősorban a rossz termés miatt drágultak a vártnál jobban, az energiárakat pedig a támogatási rendszer megváltozása befolyásolta. Mint hozzátette, a ruházati cikkek 1,6 százalékos havi árcsökkenése a szokásosnál korábban kezdődő kiárusításokkal magyarázható. Az élelmiszerárak júniusban 0,8 százalékkal nőttek döntően az idényáras élelmiszerek 7 százalékos drágulás miatt. Enélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent volna. Csökkent 5,6 százalékkal az étolaj, 3,3 százalékkal a tojás, 2,7 százalékkal a cukor, 2,3 százalékkal a sertészsiradék és 2,1 százalékkal a kávé ára májushoz képest.

Az átlagosnál jobban drágult a háztartási energia

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal emelkedett a háztartási energia ára, az ártámogatási rendszer változása miatt, míg a szolgáltatások körében az átlaggal megegyező mértékű volt a drágulás, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 1,5 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára összességében nem változott, míg az egyéb cikkek árai kis mértékben, 0,1 százalékkal csökkentek. Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 6,5 százalékkal nőtt a párizsi, kolbász, 5,7 százalékkal a házon kívüli étkezés, 5 százalékkal a sajt és 3 százalékkal az idényáras élelmiszerek ára. Csökkent 11,3 százalékkal a cukor, 10,7 százalékkal a liszt, 7,3 százalékkal az étolaj, 7,1 százalékkal a péksütemények és 6,2 százalékkal a sertéshús ára.

Az üzemanyagok 20,4 százalékkal drágultak

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,2 százalékkal növekedtek a szeszes italok, dohányáruk, valamint 9,7 százalékkal a háztartási energia árai. Ezen belül a vezetékes gáz ára 13,6 százalékkal, az elektromos energiáé 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé 16,6 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek átlag feletti, 9,1 százalékos áremelkedésén belül a járműüzemanyagok 20,4 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 5,6 százalékkal drágultak. Az átlaggal közel megegyezően, 5,5 százalékkal nőttek a szolgáltatások árai, a csoporton belül a távolsági utazás 16,2, a szemétszállítás 11, a helyi tömegközlekedés 9,9 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára kis mértékben, 0,6 százalékkal nőtt, míg a ruházkodási cikkekért átlagosan 2,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.