A „zöld ombudsman” ellentmondásosnak nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében, ám a kormánypártok továbbra is megszüntetnék a jövő nemzedékek ombudsmanja intézményét. Ezzel együtt örömét fejezte ki, hogy az egészséges környezethez való jog – az ombudsman javaslatával összhangban – bekerülhet az új alkotmányba, a korábbi tervektől eltérően. Fülöp Sándor szerint külföldön zavart idézne elő a jövő nemzedékek ombudsmanja jogintézményének, „márkanevének” eltűnése, hiszen számos európai ország és az ENSZ is példaértékűnek tartotta, hogy az Magyarországon létezik. Az ombudsman március 30-án írt levelében arra kérte a parlamenti képviselőket, járuljanak hozzá, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja az Országgyűlés által választott, hatáskörében független intézmény maradjon az új alkotmány keretei között is. „Ha az erre vonatkozó módosító javaslatok elvéreznek és a zöld ombudsman a jövőben csupán az általános biztos által kinevezett és irányított helyettes lesz, akkor a hosszú távú szempontok – az egészséges környezethez való alkotmányos jog és a jövő nemzedékek élethez való joga – automatikusan alárendelődik a rövid távú érdekeknek, elsősorban a különböző gazdasági jogok érvényesítésének” – mondta Fülöp Sándor. Emlékeztetett arra, hogy négy éve az Országgyűlés lényegében egyhangúlag – a Fidesz szavazataival is – fogadta el a független „zöld ombudsman” intézményét, amely a lakosság és a társadalmi szervezetek környezeti panaszait vizsgálja ki, és hivatalból is eljár minden olyan ügyben, ahol a környezetet és a jövő generációk érdekeit kell képviselni. Fülöp Sándor emlékeztetett arra: az intézmény fennmaradása kapcsán megfogalmazott álláspontjával egybecsengően mértékadó egyházi és világi értelmiségiek nyílt levelet fogalmaztak meg, illetve az egyébként rendkívül sokszínű zöld civil szervezetek is összeálltak és 104-en írták alá erre vonatkozó kiáltványukat. Több száz európai környezetvédelmi szervezet lobbiszövetsége és több jelentős brit szervezet külön is szót emelt a magyar alkotmány környezetvédelmi rendelkezéseinek a védelmében – idézte fel a közelmúlt eseményeit az országgyűlési biztos. Az ombudsman megfogalmazta javaslatait az alaptörvényhez, javasolja például, hogy az Alkotmányba kerüljön be: az állam környezetvédelmi feladatairól az elővigyázatosság, a megelőzés, a szennyező fizet, valamint az integráció elve jegyében gondoskodik, továbbá mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Törvényben meghatározott keretek között mindenkinek joga van a környezetét érintő döntésekben való részvételhez – indítványozza egyebek között az országgyűlési biztos.  Fülöp Sándor javasolja azt is, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát, a jövő nemzedékek biztosát és az állampolgári jogok általános biztosát az Országgyűlés kétharmaddal, hat évre válassza, a biztosok ne legyenek újraválaszthatók, illetve ne lehessenek tagjai pártnak és ne folytathassanak politikai tevékenységet. Az alapvető jogok biztosaira vonatkozó részletes szabályokat és helyettesítésük rendjét sarkalatos törvény határozza meg – javasolja az ombudsman. Az állami vagyon kapcsán pedig azt indítványozza: kerüljön be a szövegbe, hogy a természeti erőforrások a nemzeti vagyon részét képezik.