A régióban   elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyében – jelenleg 66 horgászegyesület közel 16 ezer 500 horgászát tömörítő szövetség a válság ellenére 2011-ben is szeretné folytatni a hasznosításában lévő vizek „horgászparadicsommá” fejlesztését   indokolta a döntést Nagy Gyula. Jelezte: a fogási eredmények és a horgászat feltételeinek javítását célzó program keretében már 2010-ben is a halasítási üzemtervükben szereplőnél jóval nagyobb mennyiségű halat helyeztek ki a Szolnok határában húzódó Alcsiszigeti Holt-Tiszába, valamint a Zagyva és Tarna általuk kezelt szakaszába. Előbbinél 30 mázsa kétnyaras és 50 mázsa 3 nyaras, azaz zömében horogérett ponty, valamint 100-100 ezer darab előnevelt ponty és süllő telepítése szerepelt az előirányzatban. Ezzel szemben előnevelt süllőből 50 ezer darabbal több került a holtágba, míg a pontyállományt a tervezett mennyiség két és félszeresével gyarapították   hangsúlyozta a vezető. Aláhúzta: a Zagyvába és a Tarnába az előírt 5-5 mázsa helyett összesen 16 mázsa halat telepítettek, amelynek költségeit fedezte a két folyószakasz 6 millió forintos árbevétele. A közel 150 hektáron elterülő Alcsi Holt-Tiszába 120 mázsa egynyaras és 160 mázsa két-, illetve háromnyaras pontyot telepítettek. Ez 80 mázsával meghaladja még a 40 ezer hektáros Tisza-tóba kihelyezett pontymennyiséget is. A telepítési terv ilyen mértékű túlteljesítése az Alcsin több mint 20 millió forintba került, miközben a népszerű szolnoki horgászvízre kiadott jegyekből 15 millió forintos bevétel származott. Az idei áremelést részben ez a különbség, részben a jegyforgalmazási bevételek általános visszaesése, illetve a szövetség taglétszámának csökkenéséből eredő, mindent egybevetve 15 százalékra rúgó bevételkiesés tette szükségessé – fogalmazott Nagy Gyula. Az Alcsiszigeti holtágon ezért 12 ezerről 15 ezer forintra, míg a Zagyva és a Tarna általuk hasznosított szakaszán 2900-ról 5 ezer forintra emelték a 2011-re érvényes, egész évre szóló horgászjegyek árát   tájékoztatott az elnök. Megjegyezte: az ország vízkezelőinek zöme, köztük a régióban meghatározó szerepet betöltő, a Közép-Tisza mellett számos holtágat és csatornát hasznosító, szajoli székhelyű Halász Kft. ezzel szemben nem emelte az engedélyeinek árát. Nagy Gyula szólt arról is: a halőrzés feladata ugyancsak egyre nagyobb anyagi terhet ró a szövetségre. A 2010-ben tapasztalt rendkívül bőséges természetes halszaporulat különösen a Zagyva és Tarna jászsági részén csábított a korábbi éveknél jóval több szabálytalankodót a vizek partjára. Utóbbiak közül a kisebb kihágást elkövetett pecásokra 20-30 ezer forintos bírságot, míg az illegális halászeszközökkel próbálkozókra ennek általában a tízszeresét szabta ki a halászati hatóság. A két folyószakaszon egyébként teljesen kicserélődött a halőri gárda: jelenleg hatan látják el a szolgálatot, míg az Alcsin három új halőr belépésével tízre növekedett a létszám   tudatta a vezető. Jelezte: a szabálytalanságok felderítésében a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság is szorosan együttműködik a szövetséggel.