Oroszországban összesen 37,4 millió tonna gabonát takarítottak be, ami közel kétmillió tonnával kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és a tüzek sújtotta területeken a hozam igen jelentősen csökkent. Már 17,3 millió hektáron, a tavalyinál három millió hektárral nagyobb területen aratták le a termést, s a hozam átlaga a tavalyi hektáronkénti 27,6 mázsáról 21,1 mázsára csökkent. A tüzek által sújtott területeken még ennél is gyengébb a termés: a Volgamenti körzetben az átlag alig éri el a 10 mázsát a tavalyi 17,4 után, de Csuvasföldön például tavaly hektáronként 25,4, idén 9,1 mázsát takarítottak be, Orenburg környékén felére, Tatárföldön felénél is kevesebbre esett vissza a hozam. A központi szövetségi körzetben az átlagos hozam a tavalyi 31,2 mázsa után mindössze 17,9 mázsa hektáronként, de például az Urali körzetben, ahol a forróság miatt a szokásosnál jóval korábban kezdődött az aratás, a termés a tavalyi hektáronkénti 13,2 mázsa után mindössze 3,7 mázsa volt. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az aszály 10,7 millió hektárnyi gabonaföldön égette ki teljesen a termést. A minisztérium ugyanakkor hétfőn fenntartotta előrejelzését, amely szerint a tavalyi több mint 97 millió tonna után idén 70-75 millió tonna gabona betakarítása várható, szakértők szerint azonban még tovább kell majd módosítani lefelé az előrejelzést.

 

Putyin azt mondta, Oroszország szükséglete 77-78 millió tonna, vagyis a jelenlegi előrejelzés alapján még legrosszabb esetben fedezni tudja saját szükségleteit, ugyanis 9,5 millió tonna van az intervenciós alapban, és további 21 millió tonna tartalék áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy a gabonaexport augusztus 15. és december 31. közötti időszakra szóló betiltásáról szóló rendeletet nem „jódolgában” hozta a kormány, hanem az a kérdés, hogy mi marad 2011-re, nem látható ugyanis előre, milyen lesz a jövő évi termés és mennyi tartalék marad az idei évről. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy sok helyen elodázódott a téli gabona vetése, és lesz, ahol egyáltalán nem is vetnek. „Az exporttilalom ugyan ideiglenes intézkedés, de nem lehet korai feloldására számítani, mert a helyzet rendkívüli, és az országnak elsősorban saját polgárairól és mezőgazdasági termelőiről kell gondoskodni” – mondta. Tavaly több mint 97 millió tonna termett Oroszországban, amely évek óta a világ gabona-exportjának mintegy 15 százalékát adja. Idén az aszály és a forróság miatt folyamatosan lefelé módosították az előrejelzéseket az illetékesek: a múlt héten 70-75 millió tonnára. A kormány ezért, továbbá az árak emelkedésének megfékezésére az augusztus 15. és december 31. közötti időszakra exporttilalmat rendelt el, továbbá úgy döntött, hogy az intervenciós alapban lévő gabonából nem árveréseken értékesít majd, hanem kvóták alapjáén elosztja a régiók között, s beszerzési áron adja, de később.  Az exporttilalommal a szakértők szerint a kereskedők jól járnak, mert vis majorra hivatkozhatnak és nem kell megfizetniük a büntetőbírságokat a nem teljesített szerződések után, viszont a termelők rosszul járnak, mert a vártnál jóval olcsóbban lesznek kénytelenek értékesíteni a gabonát.

Ismét felfelé indult a búza ára a nemzetközi piacon, miután lefelé módosították az idei orosz gabonatermésre vonatkozó előrejelzést, Vlagyimir Putyin nyilatkozatából pedig azt olvasták ki a piaci szereplők, hogy elképzelhető az év végéig tartó exporttilalom meghosszabbítása. Kereskedők szerint a piacon úgy értelmezték Putyin szavait, hogy az orosz vezetés akár az eredeti határidő után is érvényben tarthatja az exporttilalmat, mire a Euronext párizsi árutőzsdén ismét drágulni kezdett a búza. A termény tonnánkénti ára novemberi szállításra 213,25 euróra emelkedett, 3,75 euróval meghaladva a pénteki záró értéket. A búza ára pénteken 6 százalékkal csökkent, a csütörtöki, 22 havi csúcsnak számító 236 euróról. A termény ára főként annak hatására kezdett emelkedni, hogy sorozatban érkeztek a rossz hírek a világszerte harmadik legnagyobb exportőr Oroszországból, kereskedők szerint azonban a spekulációnak is szerepe van a drágulásban.