Minden feltétel adott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) professzionális működéséhez, most történt meg igazán, hogy gazdák irányítják, pedig a feladatok növekedtek – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a NAK Pest megyei és fővárosi szervezetének küldöttgyűlésén. Jakab István a kamarai törvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban – melynek egyik előterjesztője – megjegyezte: értékelték a másfél év tapasztalatait, a módosítás elsősorban a tagsággal kapcsolatos területet érinti, és mintegy 40 pontban változtat, így például a tagdíjfizetéssel, a tanácsadással, az államtól átvett feladatok finanszírozásával, rendezésével összefüggésben. Hozzátette: a beépítendő jogszabályok a hosszú távú stabil működést garantálják. A MAGOSZ elnöke kijelentette: az elmúlt négy évben nagyrészt megszülettek azok a törvények, amelyek stabilizációt biztosítanak és lehetővé teszik, hogy az új európai uniós költségvetési időszakban az uniós forrásokat – kiegészítve a nemzetiekkel – úgy lehessen fölhasználni, hogy a versenyképesség jelentősen javuljon. Jakab István példaértékűnek nevezte, hogy a kamara gazdairányítás alatt működik, „ez most történt meg igazán”. A feladatokról szólva a hamarosan a kormány elé kerülő vízgazdálkodással összefüggő programot említette. Legfontosabb kérdései közé tartozik a finanszírozás, a vízgazdálkodási társulatok rendezése – mutatott rá. A „földadóval” kapcsolatban hangsúlyozta, hogy arról nem döntött a parlament, s „a MAGOSZ, a Földművelésügyi Minisztérium és a kamara a leghatározottabban ellenzi azt”. Czerván György a 2014-es eredményekről és a feladatokról beszámolva kijelentette: a makrogazdasági mutatók tekintetében a mezőgazdaság az idei évben is rendkívül jól fog teljesíteni. Azt mondta: a GDP növekedésében a KSH adatai szerint 2013-ban 1,5 százalékos volt a növekedés, amihez a mezőgazdaság hozzájárulása 0,6 százalékpont volt. Az államtitkár rámutatott: az idei harmadik negyedévben 10,8 százalék volt a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene, az első háromnegyedévben pedig közel 8 százalékos az ágazat teljesítménynövekedése. A kibocsátási és a foglalkoztatási adatok kedvező alakulása mellett a beruházások élénkülésére hívta fel a figyelmet (2014 I-III. negyedévben 232,3 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakához képest 16,9 százalékos emelkedés), valamint az agrár-külkereskedelem eredményeire. Az export az utóbbi három évben folyamatosan rekordszinten van, 8 milliárd euró körül. Hozzátette: a szeptemberig szóló adatok szerint nagyságrendileg a 2013-as rekordteljesítménnyel azonos. A nyolcmilliárd euró a nemzetgazdaság exportjának mintegy 10 százalékát teszi ki, a 3,6 milliárd aktívum pedig a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának felét jelenti – jelezte. „Ez a külkereskedelmi teljesítmény egyedülálló az Európai Unióban.” Az államtitkár szólt a betakarítás friss adatairól is: a napraforgó esetében 1,6 millió tonna a termésmennyiség, ami rekord Magyarországon, kukorica tekintetében kifejezetten jónak mondható a 2,8 tonna hektáronkénti termésátlag (80 ezer hektár még hiányzik), és akár a 9,3 millió tonnát is el lehet érni. Hozzátette: „minden idők legnagyobb repce- és napraforgótermését takarítottuk be”. Czerván György a földadó kérdéséhez visszakapcsolódva közölte: nem tudja elfogadni a vagyoni típusú adózást, a minisztérium nem támogatja. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a földadó kérdéséhez kapcsolódva közölte, tudomásuk szerint hét településen már van valamilyenfajta földadó, 55 településen pedig a tervek között szerepel. A szakember a termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban jelentős eredménynek nevezte, hogy megjelent benne a zöldség-gyümölcs. Szólt arról is, hogy a támogatásoknál a következőkben a különbségtétel jellemzően nem nagyság, hanem tevékenység alapon történik meg. Kijelentette azt is, hogy az új rendszerben az 1200 hektárnál kisebb területen gazdálkodó állattartók biztosan jól járnak.