A 31 tagú Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) vezetője elmondta, hogy a gazdaság, a társadalom és az ökológia közötti egyensúly megteremtését szolgáló átfogó stratégiára azért van szükség, mert gyorsan változó körülményekhez csak jól meghatározható célkitűzésekkel lehet sikeresen alkalmazkodni. A jelentés még az idén, az országgyűlés elé kerül megvitatásra – tette hozzá.

Éghajlatvédelmi kerettörvény

Emellett egy néhány hete született országgyűlési határozat az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítésére is felkérte az NFFT-t. A Kárpát-medence ugyanis fokozottan ki van téve a klímaváltozás hatásainak, amire reagálni kell. Annál is inkább, mert ökológiai szempontból Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Egyszerre kell csökkenteni üvegház-gáz kibocsátását a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésére, miközben alkalmazkodni kell az elkerülhetetlen változásokhoz – utalt rá a szakember. A készülő elemzés foglalkozik azzal is, hogy mérsékelni szükséges a fosszilis erőforrások felhasználását, és alacsonyabb anyag- és energiafelhasználású fogyasztási és termelési szerkezetet célszerű kialakítani. Azt már most lehet tudni, hogy a gáz és más fosszilis energia kiváltására elsősorban a nap-, a szél- és a geotermikus energia jöhet számításba. Az építészetben pedig az energiatakarékos megoldásokat célszerű előnyben részesíteni.

A törvény alapozna

A törvény meg kívánja alapozni a változásokhoz szükséges eszköz- és intézményrendszert is. Mindezek megvalósulását ösztönzőkkel segíthetik elő. Szó van például egy olyan speciális alap létrehozásáról, amely az energiatakarékos technológiák, beruházások anyagi fedezetéhez biztosít majd kedvező finanszírozási feltételeket. A szélsőséges időjárási jelenségek számának növekedését már napjainkban is megtapasztalhatjuk. A gyors felmelegedés nyomán például a mediterrán égöv Észak felé terjeszkedik, ami új helyzetet teremthet az országban. Az Alföld elsivatagosodhat, emiatt a hagyományos termesztési módokról más kultúrákra kell berendezkedni. A Homokhátságon máris felgyorsult a folyamat, és gyakran egy időben kell megküzdeni árvizekkel és szárazsággal. Ez a szélsőség önmagában 800 ezer homokhátsági lakos megélhetését kérdőjelezheti meg. A leendő törvény ilyen és ehhez hasonló változásokhoz az alkalmazkodás jogszabályi kereteit is kijelöli – húzta alá a titkár.

A víznek kiemelt szerepe lesz

Az ország jövőjét tekintve a víznek is kiemelt szerepe lesz. Prognózisok szerint az ivóvíz – a globális felmelegedés és a népesség növekedése miatt – hamarosan stratégiai fontosságú természeti kinccsé válik. Magyarországon egyenlőre kedvező a helyzet, jut elég víz mindenkinek, ám ennek megőrzése szintén átfogó koncepció kimunkálását igényli. A kérdésben a tanács az MTA szakembereivel dolgozza ki a részleteket. Javasolja, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség egyik központi témája legyen ez a terület – hívta fel a figyelmet Schmuck Erzsébet.