Az agrártárca szakpolitikusa a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett konferencián ugyanakkor hozzátette, hogy a moratórium 2008-as felülvizsgálata során megállapították: annak kiváltó okai még mindig fennállnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi idő utáni időszakra: intézkedni kell a magyar termőföld védelme érdekében. A földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándék erősödése – fűzte hozzá. Ma egy magánszemély Magyarországon átlagosan 9 hektár területet művel, míg a gazdálkodói szervezetek művelésében átlagosan 264 hektár van. A privatizáció során 5,7 millió hektár földterület 2,6 millió tulajdonos birtokába került. Az elmúlt két évtizedben végbement birtokkoncentráció során, a földvásárlási megkötések miatt – csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 300 hektárt – a föld 75 százaléka került magánszemélyek tulajdonába. Magyarországon a földbérlet a föd hektáronkénti vételárának átlagosan 6 százaléka. Ez az unióban átlagosan csak 2-3 százalékot tesz ki. Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy 1945-90 között egy megyényi termőfölddel lett kevesebb az országban, ennyit vontak ki a termelésből. A folyamat pedig azóta sem állt meg. Magyarországon a védett területek nagysága mintegy 830 ezer hektár. Ennek 80 százaléka állami tulajdonban van – cáfolta a szakpolitikus, hogy természetvédelmi tevékenység nagy mértékben gátolná a mezőgazdasági munkát. Hozzátette: a természetvédelem az utóbbi években önálló gazdasági ággá vált. Németh Tamás, az MTA főtitkára hangsúlyozta: a termőföld több mint természeti erőforrás, több mint vagyoni érték, védendő kincs.